Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Török szultánok képes leírás - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat.tlap.hu
részletek »

Török szultánok - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Török szultánok
Keresés
Találatok száma - 7 db
A török szultán Szolnokon - III. Mehmed

A török szultán Szolnokon - III. Mehmed

A szultán mindig szerette Szolnokot. Már az elfoglalására is két pasát küldött egyszerre, s ekkora megtiszteltetést a bécsi király is csak nehezen tudott viszonozni. Végül udvariasságból mindenféle gyülevész hadinéppel rakta meg a várat, nehogy csúfot valljon a jobb sorsra érdemes Nyáry Lőrinc kapitány kezétől a falak alá érkező fényes ármádia. Sztambulban nem is felejtették el a szívességet, s egyszer még maga a fényességes padisah is megtisztelte személyes látogatásával birodalmának e Tisza-parti ékességét.

II. Részeges Szelim

II. Részeges Szelim

I. Szulejmán és Aleksandra Lisowska, más néven Rokszolána fia volt. Rokszolána - egy rutén ortodox pap lánya - 1520-ban került I. Szulejmán háremébe, ahol előbb ágyasa, később felesége lett a szultánnak. Testvérei hiába álltak mind emberileg, mind politikailag magasan felette, apja vagy a sors segítségével legyőzte vagy túlélte őket. A trónörökös már ifjú korában is mértéktelen alkoholfogyasztásáról, vadászat és a nők iránti szenvedélyéről volt híres. Ezért már herceg korában ráragasztották a SZARHOS (részeges) jelzőt. Noha a mohamedán vallásban Mohamed próféta tanítása szerint tilos a borfogyasztás, és más alkoholé is, mert az a Sátán förtelmes műve, az oszmán birodalomban mégis számosan hódoltak titokban az italfogyasztásnak. A titokban való italozásra jó oka volt e nedűt kedvelőknek, hisz az iszlám vallásjog keményen botbüntetésre ítélte az alkoholfogyasztókat. A szultánok között szintén akadtak, akik nem tudtak ellenállni a kísértésnek. Ha italozáson kapták őket, nekik nem kellett botbüntetést elszenvedniük, legfeljebb a vallási vezetők dühkitöréseit. Persze a közvélemény előtt megpróbálták leplezni szenvedélyüket, sőt igyekeztek rendeletekkel igazolni vallási elkötelezettségüket.

II. Szelim, a korhely szultán halála

II. Szelim, a korhely szultán halála

1574. december 12-én hunyt el II. Szelim szultán (ur. 1566-1574), I. Szulejmán (ur. 1520-1566) fia, aki nyolc éven keresztül ült az Oszmán Birodalom trónján. Szelim volt az első uralkodó, aki nem vett részt országa irányításában, hanem a kormányzás és a hadviselés gondjait a nagyvezírre és minisztereire hagyta; a szultán ehelyett elsősorban a mulatozásban lelte kedvét, amiért az utókor a korhely jelzőt ragasztotta rá.

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
Meghal IV. Murád szultán

Meghal IV. Murád szultán

Murád 1612. június 12-én született. Az Oszmán Birodalom trónját 1623-ban foglalta el, ekkor mindössze 11 éves volt. Uralkodását sokáig édesanyja, Köszem tartotta befolyása alatt. Számos nehézséggel kellett szembenéznie, ezek közül is a legkomolyabb problémát a janicsárok 1631-es lázadása jelentette, amely során a nagyvezírt is meggyilkolták. A szultán számos esetben kegyetlen megoldáshoz nyúlt: Anatóliában 20 ezer lázadót végeztetett ki. Megpróbálta a mérhetetlen korrupciót is visszaszorítani, kevés sikerrel. Az oszmán hagyományokhoz `csatlakozva` 1635-ben meggyilkoltatta testvérét, Bajezidet. Nem sokkal később két másik fivére is osztozott testvére sorsában. IV. Murád szívesen tartózkodott háremében, számos olyan történet keringett, amely a szultán erkölcsiségét erőteljesen megkérdőjelezték. Külpolitika terén szembekerült Perzsiával és az azeri területekkel. 1638-ban Bagdadban óriási mészárlás végrehajtását rendelte el. A szultán Mezopotámia megszállása után nagy terveket dédelgetett, azonban Bagdadban májzsugor következében elhunyt. Halálos ágyán parancsot adott, hogy végezzék ki az Oszmán-dinasztia utolsó élő tagját, Ibrahimot (aki a testvére volt), azonban a parancsot már nem hajtották végre.

Oszmán szultánok listája

Oszmán szultánok listája

Az oszmán szultánok listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a birodalom kezdeteitől a végéig (1299-1922). Az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt az európai erőviszonyok alakulásában.

Szolimán

Szolimán

2. Sz. (II., 1520-66) el Kanani melléknévvel, a török birodalom legkiválóbb uralkodója, szül. 1496., megh. Szigetvár ostroma közben 1566 szept. 5. Már atyja életében, mint Magnezia kormányzója kitüntette kiváló kormányzó képességét, igazságszeretetét és szigoru erélyét a hanyag és lelkiismeretlen tisztviselőkkel szemben.

Topor István: I. Szelim a kegyetlen

Topor István: I. Szelim a kegyetlen

Szelim apja, II. Szent életű Bajezid szultán volt. I. Szelim bőven rászolgált a Rettenetes névre. Többek között azzal, hogy minden olyan rokonát megölette, akik esetleges trónkövetelőként léphettek fel. Mélységes kegyetlensége még tulajdon apját is elérte. Békés természetű apját elkergette trónjáról, majd száműzetésre ítélte. Feltételezik, hogy néhány hónappal később az ő parancsára mérgezték meg emberei. De ugyanilyen iszonyú hidegvérrel gyilkoltatta meg négy fiát is. Nyolcévi uralkodása alatt 7 nagyvezíre is áldozatul esett vérszomjas természetének. Persze az őt követő szultánok között is voltak hozzá hasonló kegyetlenségűek, pl. III. Mohamed (1595-1603), aki trónra kerülésekor 19 testvérét ölette meg. Hatalmát az erős központi irányításra és a félelmetes janicsárhadseregre építette. A janicsárságot főként a keresztény lakosság gyermekeiből hozták létre, akiket a szülők az ún. gyermekadó (devsirme) fejében, adták át a szultán hadserege számára.

Tuti menü