Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Török kori emlékeink képes leírás - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat.tlap.hu
részletek »

Török kori emlékeink - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Török kori emlékeink
Keresés
Találatok száma - 36 db
16. sz.-i török templom - Siklós

16. sz.-i török templom - Siklós

Az épülethez tartozó Minaret tornya ebben az időben semmisülhetett meg. A 20. században állaga folyamatosan tovább romlott, míg a megmaradt 3 alapfala beépült a szomszédos épületekbe. Az elpusztultnak hitt templom régészeti feltárása 1969-ben indult meg Gerő Győző és Mendele Ferenc vezetésével. A műemléki helyreállítás 1990-ben kezdődött, majd 1993-ban az épület elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben a kiemelkedő helyreállításért ítélnek oda.

A padisah nyomában  ismeretlen oszmán települést találtak Sziget

A padisah nyomában ismeretlen oszmán települést találtak Sziget

Szenzációs bejelentés hangzott el szeptember 20-án, múlt hét pénteken,a Szigetvári Polgármesteri Hivatal dísztermében megtartott zártkörű nemzetközi sajtótájékoztatón, ahol a Szulejmán szultán szigetvári tartózkodását és temetkezési helyét kutató multidiszciplináris kutatócsoport eddig elért eredményeit ismertették. A The Explorer magazin - amely a hazai sajtóban először közölt átfogó anyagot a kutatási projektről, és amelyet a BBC, a Reuters, és az AP is megkapott háttéranyagként - szintén a meghívottak között szerepelt, így első kézből adhatunk tájékoztatást a padisah szigetvári emlékét kutató tudományos projekt legfrissebb felismerésiről.

A türbe török mauzóleum

A türbe török mauzóleum

A türbe török sírbolt, mauzóleum, melyet prominens személyeknek (szultánok, hadvezérek, vallási vezetők stb.) állítottak. Perzsa elnevezése gonbad. A türbék először a 11. századi szeldzsuk építészetben jelentek meg Iránban, majd a szeldzsuk hódítások következtében fokozatosan terjedni kezdtek Anatóliában is. A türbeépítés hagyományait az oszmánok is folytatták.

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
Az Érdi minaret

Az Érdi minaret

Érd-Ófaluban, a Duna árvédelmi töltésétől nem messze, a római hadi út nyomvonala mellett (Mecset u.) emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje. A műemlékként számontartott török torony az érdiek büszkesége, hiszen minaretet városunkon kívül csak Egerben és Pécsen láthatunk. A szigetvári Szulejmán szultán dzsámijának minaretje csonka, egy 1721-ben bekövetkezett villámcsapács által sérült meg. Az egri Kethüda-dzsámi sokak által legkecsesebbnek tartott minaretje mára éppen olyan magányosan áll, mint az érdi torony. Dzsámija elpusztult. A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi egyik különlegessége teljességében rejlik, mivel a török imahely is és minaretje is megmaradt. A pécsi Gházi Khászim pasa dzsámijának a minaréi hiányoznak.

Az Oszmán-török építészet emlékei Siklóson

Az Oszmán-török építészet emlékei Siklóson

Siklós törökök által történt elfoglalását, a város és a vár ostromát az oszmán források nem mindenben a magyarokkal megegyezően írták le. Valamennyi török forrás közül talán SZINÁN Csaus leírása a legrészletesebb,1 amit több helyen is jól kiegészítenek más török történetírók idevonatkozó részletei. Mindegyik megegyezik abban, hogy a törökök jelentős erőket, elsősorban tüzérséget vontak össze Siklós ostromára, mely számukra egyike volt a stratégiailag legfontosabb váraknak, nemcsak uralmuk kezdetén, hanem annak megszilárdítását követően is. Az ostrom és a város elfoglalása tekintetében SZINÁN Csaus közlését tekinthetjük a leghitelesebbnek, aki hivatalos történetíróként személyesen is részt vett Szulejmán 1543. évi hadjáratában. Könyvének eredeti címét nem ismerjük, de művének fordítója, Thury József Az 1543. évi hadjárat története' címet adta neki. Munkájában SZINÁN külön fejezetet szentel Siklósnak.

Belvárosi török központ? - Pécs

Belvárosi török központ? - Pécs

Egymilliárd forintos török segítséggel megújulhat három pécsi török műemlék, erről írt alá szándéknyilatkozatot a héten a török és a magyar miniszterelnök. Annak jártunk utána, hogy milyen építményekről van szó, s milyen felújítások férnek bele ebbe a keretbe.

Budapest - fürdőváros - török kori emlékek

Budapest - fürdőváros - török kori emlékek

Veli bej fürdő vize átható kénes szagú, alkotó részeinek a lerakódása jól látható a medence szélén. Vize olyan forró, hogy csak hideg vízzel viselhető el. Az előtér rendkívül tágas, míg a fürdő belseje nagyon széles és 5 kupola díszíti. Igen szép a kupolája mely a medence fölé borul, nagy és kerek, jóval szebb mint az épület 4 sarkán álló, különböző célra használt helyiség. Itt szőrtelenítik magukat a törökök, mert nem szokásuk, hogy a testükön meghagyjanak bizonyos szőrzetet, kivéve a szakállukat.

Dzsámi - Esztergom

Dzsámi - Esztergom

Az esztergomi dzsámi a Duna partján található várfal és a Várhegy közé épített - az általános dzsámi formától eltérően - kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt, nyeregtetős épület. Alsó részén középkori út ment keresztül, amely a szomszédos malombástyához, a várat ellátó vízgéphez, illetve a Dunára nyíló gyalogkapuhoz vezetett. A Várhegy felöli részen kimélyített angol-akna ismét láthatóvá tette a valamikor működő oldalsó bejárót. Az épület mai utcafrontja felé földszintes, a nyugati - Erzsébet park felőli - homlokzata kétszintes. Török-kori ajtajai félköríves záródásúak, ablakai szamárhátívesek. Északnyugati sarkán egy minaret maradványa áll. Ezt a 18. században visszabontották. Az épület Duna-felőli oldalán nyíló Kis kapu (Kücsük kapu) felett található I. Szulejmán győzelmi táblája, amit 1543-ban, Esztergom bevételekor állítottak. Az épület belsejében található a helyreállított mihráb (imafülke). Az imaterem falába öblös edényeket falaztak be szájukkal a terem felé, hogy az ne visszhangozzon. A feltárások során a korsókból árpaszemek kerültek elő, mivel a dzsámit később magtárként használták.

Dzsámi, mecset, minaret - Török kori emlékeink

Dzsámi, mecset, minaret - Török kori emlékeink

A mai Magyarország területén három teljesen épségben lévő minaret található. A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi minaretje 30 méter magas. Nem látogatható. A 40 méter magas egri minaret újra nyitva áll a kíváncsi turisták előtt és az újjáépített érdi minaret is. A türbe síremléket, sírhelyet jelent. Gül baba ( a rózsák atyja)szent életű dervis volt, türbéje Budán és Idrisz baba türbéje Pécset a legjobb állapotban megmaradt emlékeink.

Hirdetés
Dzsámi, türbe, derviskolostor: Pécs török építészete

Dzsámi, türbe, derviskolostor: Pécs török építészete

Pécs 1543. július 22-én került török kézre. Ezután a román-gótikus püspöki székhely hamisítatlan keleti nagyvárossá vált: mecsetek, dzsámik (a dzsámi tulajdonképpen a nagyobb mecset), bazárok, fürdők és derviskolostorok épültek. A város 1686 október 14-i visszafoglalása után a legtöbb török épületet lebontották vagy átépítették. A korábban dzsámikká alakított templomok, mint a székesegyház, újra keresztény használatba kerültek. A huszadik század harmincas éveitől azonban a legjelentősebbeket török emlékeket visszaállították eredetihez hasonlító formájukba.

Egri minaret

Egri minaret

A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 97 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A hódoltság után 400 ökörrel akarták ledönteni. A mináré a XVII. századi török építészet ma is álló legészakibb emléke. A müezzin - a minaret teraszáról - naponta ötször hívta imára az igazhitűeket.

Egyre több részlet Győr török kori múltjából

Egyre több részlet Győr török kori múltjából

Győr török kori várának újabb és újabb részletei kerülnek elő az építkezéseket megelőző régészeti kutatások során - közölte az MTI érdeklődésére a helyi Xantus János Múzeum igazgatója. Győr belvárosának a török kori várfalon belüli része bejegyzett régészeti védettség alatt áll, így az új beruházások csak a terület régészeti feltárását követően kezdődhetnek - mondta Szőnyi Eszter.

Érd a török hódoltság korában

Érd a török hódoltság korában

Az 1684 július 21-22-én lezajlott ütközet a törökök vereségét eredményezte. Musztafa pasa Érd határában kapott leckét az országot felmentő seregektől. A város így fontos helyszíne lett a hazánkat a török uralom alól felszabadító hadjáratnak, mely másfél évtizeddel később, a karlócai békekötéskor, 1699-ben fejeződött be. A török hódoltság időszakában számos Duna menti község elnéptlenedett. Az elűzött, vagy elpusztított lakosság helyére a Balkán-félszigetről érkezett délszláv népek, szerbek és horvátok telepedtek meg. A Boszniából és Horvátországból jött katolikus horvátokat 1751-ig a Ferences rendi szerzetesek pasztorálták. A később megtelepedett szerbek vallásuk szerint görög-keletiek voltak. Érd befogadó jellege évszázadokon át érvényesült, s legutoljára az 1945-ben a Délvidékről menekülő bukovinai székelyek leltek otthonra a településen.

Félhold és Telihold - Kőszegi Ostromnapok 2012

Félhold és Telihold - Kőszegi Ostromnapok 2012

A Kőszegi Ostromnapok programja tartalmilag követi a történelmi valóságot. A pénteki táborépítés és a katonai próbák után este tanácsot tart a város szenátusa, hogy döntsön a vészhelyzet kihirdetéséről. Az Ostromtanács ülése közben betoppannak a védelmet erősítő vendégcsapatok, majd a szultán küldötte is. Szombaton már a müezzin hangja jelzi reggel, hogy megérkezett az oszmán sereg. A látványos jelmezes felvonulás 10.30-kor kezdődik, és a 11-es harangszó után elhangzik a várvédők esküje. Feltűnik azonban a török sereg is, és már lezajlanak az első pengeváltások. A feszültség késő délután ér a tetőfokára, 18 órakor megkezdődik az Ostrom, mely a hétvége egyetlen belépőjegyes rendezvénye, sajnos biztonsági okok miatt korlátozott számú belépővel. Eső esetén az Ostrom vasárnap 11 órakor kerül megrendezésre, a megváltott belépők érvényesek.

Gül Baba Türbe és rózsakert

Gül Baba Türbe és rózsakert

A Rózsadomb keleti lejtőjén Gül Baba türbéje emlékeztet arra az időre, amikor Magyarország jelentős része török uralom alatt állott. I. Szulejmán szultán - Szapolyai János király halálát (1540) követően - 1541. kora tavaszán döntött arról, hogy elfoglalja Buda várát, hogy az ne kerüljön a másik magyar király, I. Habsburg Ferdinánd csapatai kezére. A szultán a bektasi rend tagjait bízta meg azzal a feladattal, hogy a török csapatok Buda alá való érkezése előtt a városhoz közel alapítsanak egy iszlám vallási központot. A bektasi rend tagjai elsősorban szerzetesek, dervisek, de - szükség esetén - katonai feladatokat is ellátnak. Vezetőjük Gül Baba volt, aki főként békés természetéről, verseiről, természetszeretetéről vált ismertté. A legenda szerint mindig viselt a turbánján egy rózsaszálat: erről kapta a Rózsák-Atyja becenevet, de származhat neve a dervissüvegén lévő gömbalakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek, és a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.

Gül Baba türbéje - Múzeum túra

Gül Baba türbéje - Múzeum túra

1541-ben kora tavaszán jött Magyarországra a szultán parancsára, miszerint szervezze meg (és építse fel) a megszálló csapatoknak a vallásgyakorláshoz szükséges iszlám vallási központot a város közelében. Gül Baba dervis volt, a bektasi rend tagja, akik a szerzetesi életmód mellett jól ismerték a korabeli harcmodor fortélyait, így aztán nem ijedt meg a feladattól, ami a háborús övezetbe vezényelte. Nagy természetjáró hírében állt, különösképpen szerette a virágokat. Naponta rózsát tűzött a turbánjába, ami miatt a Rózsák atyja becenevet ragasztotta rá a nép. Kedvelték a magyarok, népszerű volt, mert nem kívánt vallási bonyodalmakba bocsátkozni minden egyes keresztény állampolgárral, inkább az élni és élni hagyni híve volt.

Indul a hajsza a nagy szultán elveszett szívéért

Indul a hajsza a nagy szultán elveszett szívéért

Valóságos vagyont adott a török állam Szigetvárnak arra, hogy keressék meg a valaha élt leghatalmasabb török szultán köddé vált sírját Magyarországon. Nagy Szulejmán közel 450 éve, Szigetvár ostrománál hunyt el, a legenda szerint aranyedénybe temetett szívét és a köré épített türbét most néhány régi térkép, ősi legendák és a régészeti csúcstechnológia segítségével próbálják megtalálni.

Tuti menü