Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szulejmán szultán képes leírás - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat.tlap.hu
részletek »

Szulejmán szultán - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Szulejmán szultán
Keresés
Találatok száma - 9 db
I. Szulejmán oszmán szultán

I. Szulejmán oszmán szultán

Mikor 1520-ban trónra lépett, édesapja politikájával ellentétben nyugatra fordította figyelmét, s I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburg-ház nagy hatalmának megtörését tűzte ki politikájának fő céljául. Ezért fordult már 1521-ben a Habsburg-házzal szövetségben álló Magyarország ellen; Szabács, Nándorfehérvár és Zimony elfoglalásával utat nyitott a török fegyvereknek és a török befolyásnak nyugat felé (magyar-török háború [1521-1526]). 1522-ben kiragadta Rodosz szigetét a johanniták kezéből (rodoszi hadjárat), és miután 1525 a paviai csata V. Károlyt Nyugat- és Közép-Európa urává tette, Szulejmán ismét Magyarországot támadta meg.

I. Szulejmán szultán

I. Szulejmán szultán

Az oszmán birodalom a nyugaton 'Pompás', a törököknél 'Törvényhozó' melléknévvel felruházott Szulejmán szultán uralkodása (1520-1566) idején ért hatalmának tetőpontjára, s lett az európai nagyhatalmi vetélkedés egyik főszereplője. Legfőbb ellenfelének V. Károlyt ill. a Habsburg-házat tartotta, ezért első hadjárataival annak közép-európai uralmát kívánta megtörni. A Bécsnél és Kőszegnél elszenvedett kudarcok után a Földközi-tengeren nyitott újabb frontot, ahol nagyobb sikerrel járt: uralkodása végén már az oszmán flotta ellenőrizte a Földközi-tenger legnagyobb részét. Nem vállalta viszont a harcot az Indiai-óceánon, ahol a portugálok veszélyeztették a távolsági kereskedelem útvonalait. Ehelyett megelégedett Mezopotámia, Egyiptom és a Vörös-tenger partvidékének biztosításával. Több ízben vezetett háborút Perzsia ellen, melyek során katonai és kereskedelmi szempontból fontos területeket csatolt birodalmához. Uralkodásának második felében feladta világuralmi terveit, és figyelmét az oszmán birodalom belső megszervezésére fordította. Tevékeny részvételével alakították ki a birodalom egységes, iszlám jellegű jogrendjét, lendültek fel a középítkezések, kapta meg sajátos stílusjegyeit az oszmán építészet, irodalom.

I. Szulejmán szultán élete

I. Szulejmán szultán élete

Az 1494-es születésű Szulejmán a vitéz jelzővel illetett I. Szelim szultán (ur. 1512-1520) fia volt, aki nyolcéves uralkodása alatt meghódította a teljes Levantét és Egyiptomot is. A herceg már apja életében tehetséges vezetőnek bizonyult, miután Szelim kinevezte őt Magnézia kormányzójának; 1520-ban aztán Szulejmán a trónt is megszerezte, és nekilátott világhódító tervei megvalósításához. Míg apja és nagyapja a régi kudarcok emléke miatt békében élt Magyarországgal, a fiatal szultán úgy vélte, hogy az egykor Hunyadi János által védelmezett királyság elleni háború már nem jelenthet kockázatot számára, ezért belefogott a Duna völgyének meghódításába. Szulejmán 1521-ben hadat üzent II. Lajosnak (ur. 1516-1526), és az év során elfoglalta a magyar végvárrendszer legfontosabb pontját, Nándorfehérvárt.

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
Nagy hódítók: Nagy Szulejmán

Nagy hódítók: Nagy Szulejmán

Ötven évig tartó uralkodása alatt felépítette az Oszmán Birodalmat, országának határait három kontinensre terjesztette ki. Bár a nyugati világ barbár hadúrként ismerte, a szultán rendkívül művelt személy volt, aki pártfogolta a művészetet, és csodálatos építészeti remekműveket hozott létre. Kivételes személyisége átformálta korának társadalmát, és azóta sem szárnyalt senki olyan magasra, mint Nagy Szulejmán.

Suleyman I.

Suleyman I.

Suleyman I was born on 27th April 1495, Monday in Trabzon. His father was Sultan Selim I and his mother was Hafsa Sultan. Suleyman I was a tall man with a round face, hazel eyes broad forehead and a thin beard. Suleyman the Magnificent had reigned for forty six years (1520-1566) and this is the most memorable epoch of the empire, when it reached a pitch of grandeur and prosperity which was never afterwards surpassed, and from which it soon began to decline.Suleyman is commonly designated by European writers the 'great' or the 'magnificent'. But the native historians style him the 'lawgiver'(Kanuni), 'the lord of his century' and 'completor of the perfect ten'. His father Sultan Selim I put great emphasis on Suleyman's education

Hirdetés
Szulejmán szerencsenapja

Szulejmán szerencsenapja

Elérkezett augusztus 29. napja, melyről minden iskolát járt magyar ember tudja, hogy 1526-ban ekkor zajlott le a mohácsi csata, az a nagy történelmi katasztrófa - valójában csupán egy katonai vereségünk -, mely vonzataiban, okozataiban elhozta az addig többé-kevésbé töretlenül álló és virágzó félezer éves Magyar Királyság bukását. Mohácshoz egy olyan történelmi út vezetett, melyet itt nem célunk mélyebben elemezni, s a mohácsi vész önmagában még nem okozhatta volna mindazt, amely azután másfélszáz esztendeig a Kárpát-medence népeire, a magyar államra következett, s melyet jobb híján török világnak nevezünk.

Szulejmán szultán halála

Szulejmán szultán halála

1566. szeptember 6-án hunyt el I. Szulejmán (ur. 1520-1566), az Oszmán Birodalom egyik legjelentősebb szultánja, aki hosszú uralkodása során megszerezte a földközi-tengeri török hegemóniát, megsemmisítette a középkori Magyar Királyságot, és döntő vereséget mért a perzsákra is. Bár a magyar történelemben Szulejmánnal kapcsolatban elsősorban a hódító alakja maradt fenn, regnálása gazdasági és kulturális szempontból is a birodalom fénykora volt.

Szulejmán szultán megindul Bécs ellen

Szulejmán szultán megindul Bécs ellen

1529. május 10-én indította meg I. Szulejmán oszmán szultán (ur. 1520-1566) második magyarországi hadjáratát, melynek célja a német-római császári székhely, Bécs elfoglalása volt. Bár a török seregek meglehetősen lassan vonultak fel az ostromhoz, Szulejmán végül esélyt kapott a császárváros megvívására, ám kísérlete kudarcba fulladt.

Szultáni sátrak korabeli ábrázolása

Szultáni sátrak korabeli ábrázolása

Az idős Szulejmán szultán 1566. június 29-én fogadta Zimonynál - az ekkor már felnőtt - János Zsigmond, az első erdélyi fejedelem és vele tartó magyar urak (szám szerint 400 fő) tisztelgését és köszöntését

Tuti menü