Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották Görögország területét és szigeteit maguk között. Héliosz, a napisten azonban úton volt, ezért nem tudott az isten - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin
részletek »

Rodosz - a Napisten szigete

A magizanban a Szulejmán c. tv sorozat történelmi hátterét szeretném bemutatni, Szulejmán, Hurrem, Mahidevran és a hárem, valamint a szultáni palota életét. Emellett fontos még a magyar történelmi kapcsolatok ábrázolása.
Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin
Oszd meg másokkal
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz
A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották Görögország területét és szigeteit maguk között. Héliosz, a napisten azonban úton volt, ezért nem tudott az istenek tanácskozásán részt venni és a területek elosztásakor megfeledkeztek róla. Miután hazatért megállapodott Zeusszal, hogy az a föld, amely a legközelebb a tengerből kiemelkedik az övé lesz. Nem sokára egy sziget keletkezett a tengerben, amelyet Héliosz a szerelméről, Rhode nimfáról nevezett el Rodosznak.
Héliosz hét fia közül a legidősebbnek három fia volt. Héliosz három unokáját Lindosznak, Lalüszosznak és Kamirosnak hívták, akik megalapították az ugyanilyen nevű rodoszi városokat. Hélioszt ezért a görög időkben különösen tisztelték és ma is a sziget védőistene. Azóta nevezik a szigetet a napisten szigetének.

Nap kényezteti, víz simogatja ezt a csodás és termékeny szigetet. Mediterrán klímája lehetővé teszi a szőlő, olíva, citrusok és zöldségek termesztését. A szigeten csak két évszak van, az eső nélküli nyár és a tavasz novembertől áprilisig. Május közepétől akár novemberig fürödhetünk a tengerben. Évente 270 napot napsütés jellemez.
Hirdetés

1401 km2-es területével a legnagyobb sziget a Dodekanészosz szigetcsoportban, az Égei-tengerben.

A sziget legnagyobb csodája a Rodoszi Kolosszus, amelyet ma már csak elképzelt képeken láthatunk. Az ókor hét csodájának egyike egy 32 méter magas bronz szobor volt, amelyet földrengés pusztított el.

A szigeten mindenütt találunk mecseteket, amelyeket a törökök hagytak hátra, és a keresztes lovagok emlékeiben is gazdag vidék.

Úgy 3400 évvel ezelőtt görögök telepedtek meg a szigeten, nem sokkal ezután megalapították a három várost Kamirost, Ialysost és Lindost. A legenda szerint a rodosziak a trójai háborúban is részt vettek. Az 5. századtól kezdve virágkorát élte a sziget, jelentős kereskedelmi- és tengeri nagyhatalom lett.

Kr. előtt 42-ben a rómaiak végigsöpörtek a szigeten elpusztítva a virágzó kultúrát. A Római birodalom bukása után pedig Bizánchoz tartozott 1306-ig. ebben az évben eladták a szigetet a Jeruzsálemi Johannita lovagoknak. A lovagkorban a sziget új virágkort ért meg, amelynek a törökök 1522-ben véget vetettek. A török uralom Rodosz szigetén majdnem négyszáz éven át tartott. A sziget szomorú korszaka ez az időszak.

A sziget elfoglalásakor Szulejmán szultán vallási szabadságot adott az itt élőknek. Az első száz évben a muzulmánok, zsidók és keresztények békésen éltek egymás mellett. A 17. század végén a görögök fellázadtak a török uralom ellen, ezért elűzték a keresztényeket a városból és a szigetről. A kereszténytemplomokat pedig átalakították mecsetekké és minaretet építettek hozzá. Betiltották a görög nyelv használatát, de görög szerzetesek titokban tanították a gyerekeket görögre és továbbadták a kereszténytanokat. Nagyszámú török és görög lakosság élt a szigeten, ennek ellenére nem keveredtek. Mégis a kultúrában, művészetekben, konyhában és életmódban nagy befolyással voltak egymásra. A sziget elveszítette kereskedelmi jelentőségét és ezzel együtt gazdagságát is. A török-olasz háborúban az olaszok könnyedén bevették a szigetet, mert a török seregek gyengén voltak felfegyverkezve. A lakosság tettre készen támogatta az olaszokat. 1912. május 4-én sikerült az olaszoknak átvenni a hatalmat a sziget felett. A II. világháborúban is sokat szenvedett a sziget. 1948. március 7-én pedig újra a görögöké lett a Párizsi békeszerződés által. Március 7. ma is nemzeti ünnep.

A rodosziak büszkék a szigetükre, az országukra, a múltjukra. A legtöbben ismerik hazájuk történelmét, apáról fiúra szállnak a török uralomról szóló elbeszélések. Még a mai napig sem tudtak megbocsájtani a törököknek.

Forrás:
http://www.rhodos-travel.com/geschichte.htm
http://www.franken-online.de/rhodos-bilder/
Fotók: Creative Common
http://commons.wikimedia.org/w/index.php?search=Rhodos&title=Special%3ASearch
http://www.felsofokon.hu/schmidt-valeria-blogja/2013/05/24/rodosz-a-napisten-szigete
Szólj hozzá a cikkhez
Címkék - Rodosz, Szulejmán, szultán, Rodoszi hadjárat
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2013-07-31 07:45:26
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü