Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szulejmán - a szultán és a tv sorozat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Másodszor - Oszmán [6. oldal]
részletek »

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat képes leírás: Másodszor - Oszmán [6. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 159 db
Másodszor is apa lesz a Szulejmán főszereplője

Másodszor is apa lesz a Szulejmán főszereplője

Tavaly ősszel még arról számoltak be a török lapok, hogy a Szulejmán sorozat főszereplőjét elhagyta csinos felesége, mivel a színész egy énekesnővel lépett félre. Az asszony decemberben visszaköltözött urához, és a török lapok szerint újra babát vár.

Meghal IV. Murád szultán

Meghal IV. Murád szultán

Murád 1612. június 12-én született. Az Oszmán Birodalom trónját 1623-ban foglalta el, ekkor mindössze 11 éves volt. Uralkodását sokáig édesanyja, Köszem tartotta befolyása alatt. Számos nehézséggel kellett szembenéznie, ezek közül is a legkomolyabb problémát a janicsárok 1631-es lázadása jelentette, amely során a nagyvezírt is meggyilkolták. A szultán számos esetben kegyetlen megoldáshoz nyúlt: Anatóliában 20 ezer lázadót végeztetett ki. Megpróbálta a mérhetetlen korrupciót is visszaszorítani, kevés sikerrel. Az oszmán hagyományokhoz `csatlakozva` 1635-ben meggyilkoltatta testvérét, Bajezidet. Nem sokkal később két másik fivére is osztozott testvére sorsában. IV. Murád szívesen tartózkodott háremében, számos olyan történet keringett, amely a szultán erkölcsiségét erőteljesen megkérdőjelezték. Külpolitika terén szembekerült Perzsiával és az azeri területekkel. 1638-ban Bagdadban óriási mészárlás végrehajtását rendelte el. A szultán Mezopotámia megszállása után nagy terveket dédelgetett, azonban Bagdadban májzsugor következében elhunyt. Halálos ágyán parancsot adott, hogy végezzék ki az Oszmán-dinasztia utolsó élő tagját, Ibrahimot (aki a testvére volt), azonban a parancsot már nem hajtották végre.

Meryem Uzerli

Meryem Uzerli

Meriem Sahra Userli török de egyben német színésznő is.Édesapja török de édesanyja német nemzetiségűek ezért Németországban a Schauspielstudio Frese-ben tanult színészeti szakon.A legjobb és a leghíresebb török sorozatban játszik a mai napig,Szulejmán-ban (Mühtesem Yüzyil) Hürrem Valide Sultan szerepét játssza. Ez a sorozat Magyarországon is befogják mutatni,jelenleg Romániában már sugározzák.

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
Mi a hastánc?

Mi a hastánc?

Több szakértő szerint a hastánc a tánc legősibb formája, Indiától a Közép-Keletig mindegyik keleti kultúrában megtalálhatók a gyökerei. Talán a hastáncról a legnagyobb félreértés az, hogy a férfiak szórakoztatása a célja.

Miért harangoznak 11 órakor Kőszegen?

Miért harangoznak 11 órakor Kőszegen?

A többszörös túlerőben lévő törököknek elvileg nem okozhatott volna gondot a várvédők legyőzése. Ügyes diplomáciával vagy ravasz csellel sikerült mégis elkergetni az ostromlókat? Nemcsak Kőszegen, hanem Szombathelyen, és szerte Vas megyében is tartja magát az a történet, mely szerint Jurisics 1532 augusztusában, sokkal inkább a komoly diplomáciai érzékével győzte le a törököt, semmint kard ki kard alapon. A másik sztori pedig a 11 órás harangozásról szól, ennek ugyanis szintén köze van a várostromhoz. De ne szaladjunk ennyire előre, az események rekonstruálását kezdjük az ostrom előzményeivel!

Hirdetés
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Kecskeméten már akkor is híres vásárok voltak. Ami a szemnek szép, a szájnak jó, azt mind halomra hordták ide a török, német és magyar kereskedők a félországból, s mindig szomorú vége lett a vásárnak, kivált a ∓aquo;kirakodónak∓aquo;, mert midőn éppen javában folynék, felhő kerekedett a homokos úton, jött a kuruc, vagy a török, vagy egy labanc csapat, lecsapott, mint a villám, s megrakodva a legértékesebb holmival, köd előtte, köd utána, kámforrá vált. A keserű kortyokat pediglen nyelhette a nemes város, mert ha a török rabolta ki a sátrakat, akkor a labancok jöttek nagy kontóval a városra: fizesse ki a kereskedők kárát, vagy különben kő kövön nem marad belőle, ha a labanc rabolt, az is mindegy volt a szegény kecskemétieknek, mert akkor a kurucok és törökök követeltek kárpótlást az ő kereskedőik számára, s ez majd mindég ráment ezer aranyra.

Mindent megtett, hogy kiszabadítsa férjét a török fogságból

Mindent megtett, hogy kiszabadítsa férjét a török fogságból

Hogy milyen volt Török Bálint, és hogyan küzdött a felesége azért, hogy kiszabadítsa a török fogságból, írott emlékekből tudhatjuk. Török Bálint daliás, jóképű férfi volt. Bátor és rettenthetetlen vitéz, ugyanakkor nyájas, nyíltszívű férfi. Eszes, hazaszerető és hűséges a hitveséhez. A török elleni harcnak, bajvívásnak minden csínját-bínját ismerte.

Mit jelent az iszlám?

Mit jelent az iszlám?

A világ csaknem minden vallását az alapítójáról vagy arról a népről nevezték el, amelynél az kezdetben kialakult. A kereszténység elnevezése Jézus Krisztus próféta nevéből vezethető le, a buddhizmus alapítójáról Gautama Buddháról, a zoroasztrizmus létrehozójáról Zoroaszterről, míg a júdeai keletkezésű júdaizmus a Júda nevű törzsről kapta nevét. Más vallásoknál is ugyanezt figyelhetjük meg. Nem így van ez azonban az iszlámban. Ez a vallás abban a különleges helyzetben van, hogy nem egy bizonyos személyhez vagy néphez kötődik . Az iszlám szó nem ilyen összefüggésre utal, mert nem vonatkozik egy bizonyos emberre, egy népre vagy országra. Nem emberi ész gondolta ki, és nem korlátozódik egy bizonyos közösségre. Az iszlám a világot átfogó vallás, amelynek az a célja, hogy az emberkben az iszlámra jellemző tulajdonságokat és lelki tartást alakítson ki, és továbbfejlessze azokat. Az iszlámszigorúan véve melléknév. Bárki, aki a birtokában van ennek a tulajdonságnak, bármelyik rasszhoz vagy közösséghez, akármelyik országhoz vagy néphez tartozzon is - muszlim. Ahogy a Korán, a muszlimok Szentírása mondja, minden népnél, minden időben voltak és vannak jó és igazságos emberek, akiknek sajátjuk ez a tulajdonság; ők valamennyien muszlimok voltak, illetve muszlimok ma is.

Mohácsi Történelmi Emlékhely

Mohácsi Történelmi Emlékhely

2011-ben a Mohácsi Történelmi Emlékhely új fogadóépülettel bővült. Az impozáns megjelenésű létesítmény méltó módon mutatja be a mohácsi csata előzményeit, a csata lefolyását és annak következményeit, lehetőséget biztosít a sírkert virágszirmot mintázó kialakításának madártávlatból történő megszemlélésére. A négyszintes épület tervezője Vadász György - külön érdekesség, hogy az Emlékhely 1976-ban átadott épületét szintén ő tervezte - ennélfogva az új épület a mester akkor itt megkezdett munkája szerves folytatásának is tekinthető. Az épület legalsó, nulladik szintjén kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. A látogató mintha egy régészeti ásatáson venne részt, úgy láthatja a földben rejlő kincseket, fegyvermaradványokat. A legkorszerűbb, interaktív módszerek alkalmazásával ismerhető meg a csatához vezető folyamat, a csata lefolyása és a csatát követő tragikus események sora. A kiállítás egyszerre hagyományos és formabontó, grandiózus kísérlet arra, hogy a régészeti leletek és a magyar, valamint török történelmi források együttes bemutatása során a látogatók számára kézzel fogható valósággá, átélhető történeti élménnyé váljon a mohácsi csata.

Hirdetés
Mohácsi történelmi emlékhely

Mohácsi történelmi emlékhely

Szokatlan dolog egy vesztett csata helyén emlékparkot létesíteni, ám ez a tragédia jelképi értékűvé vált, s az egyik legmaradandóbb nyomot hagyta történelmi emlékezetünkben. A törökök elleni küzdelem másfél évszázados szenvedést indított el, sok szempontból meghatározva országunk történelmének, sorsának későbbi alakulását is.

Mohácsi Történelmi Emlékhely

Mohácsi Történelmi Emlékhely

1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek a Szulejmán szultán által vezetett török haddal. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennyolcezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részekre. A mohácsi csata első két tömegsírja 1960-ban, dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült Mohács körüli viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. Az emlékhely területén elhelyezendő sírjelek tervezésére pályázatot írtak ki, melynek eredményeként Kő Pál, Kiss Sándor, Király József és ifj. Szabó István kapott megbízást 30-30 sírjel elkészítésére. Az emlékpark többi képző- és iparművészeti alkotását Pölöskei József ötvösművész (kapu), Bencsik István szobrász (térképkő), Illés Gyula szobrász (díszkút), valamint Rétfalvi Sándor (feliratos kövek) készítette.

Muszlim hitélet

Muszlim hitélet

Magyarország össznépessége 3,5 millió volt, a Hódoltság területén 900 ezer fő lakott: Az ehhez viszonyítva kis létszámú (a katonákkal és polgár lakosokkal együtt 50-80 ezer főt kitevő) magyarországi oszmán-törökség hitéletéről a keresztény templomokból átalakított vagy újonnan épített mecsetek és dzsámik gondoskodtak. A dzsámik voltak a nagyobb templomok, amelyekben a pénteki istentiszteletet és a pénteki prédikációt, a hutbét is el lehetett mondani.

Nagy hódítók: Nagy Szulejmán

Nagy hódítók: Nagy Szulejmán

Ötven évig tartó uralkodása alatt felépítette az Oszmán Birodalmat, országának határait három kontinensre terjesztette ki. Bár a nyugati világ barbár hadúrként ismerte, a szultán rendkívül művelt személy volt, aki pártfogolta a művészetet, és csodálatos építészeti remekműveket hozott létre. Kivételes személyisége átformálta korának társadalmát, és azóta sem szárnyalt senki olyan magasra, mint Nagy Szulejmán.

Nagy Szuleiman türbéje (Isztambul )

Nagy Szuleiman türbéje (Isztambul )

A XVI. század legnagyobb uralkodói közé tartozott Nagy Szuleiman. Vezetése alatt az Oszmán Birodalom a fénykorát élte és világhatalommá vált. A nagy szultán maga vezette seregeit, hogy meghódítsa Belgrádot, Magyarország nagy részét, ő irányította Velence ostromát, és birodalmához csatolta Közép-Kelet nagy részét, Észak Afrika hatalmas területeit egészen Algériáig. Síremléke nyolcszöglatű épület, előtte az árkádos részt 28 oszlop tartja. A kapu fölött egyetlen évszám: 1566. A nagy szultán halálának éve. Belül a legnagyobb koporsó az övé, a többiben családtagjai nyugszanak.

Nemzeti Emlékhely - Mohács

Nemzeti Emlékhely - Mohács

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthatjuk. A fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokasága eleven mozgást teremt a csendes sírkertben. Megkondíthatjuk a kis lélekharangot, amelynek hangja tovább fokozza a sírkert magasztos hangulatát.

Oszmán szultánok listája

Oszmán szultánok listája

Az oszmán szultánok listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a birodalom kezdeteitől a végéig (1299-1922). Az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt az európai erőviszonyok alakulásában.

Oszmán-török építészeti emlékek Magyarországon

Oszmán-török építészeti emlékek Magyarországon

A világi rendeltetésű építmények közül Magyarországon a legjelentősebbek a fürdők voltak. Ezek egy része természetes forrásokra épült termálfürdő, másik része gőzfürdő volt. A fürdőknek azon túl, hogy rituális és egészségügyi jelentőségük volt, a társadalmi élet fontos színhelyei is voltak, továbbá stabil bevételi forrást jelentettek és nem utolsó sorban nagyban növelték alapítójuk népszerűségét. A legszorgalmasabb fürdőépíttető Szokollu Musztafa volt, akinek nevéhez tizenhat ilyen létesítmény fűződik, például a budapesti Rudas és a Császár fürdő is.

Tuti menü