Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szulejmán - a szultán és a tv sorozat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Pécs - Szulejmán [6. oldal]
részletek »

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat képes leírás: Pécs - Szulejmán [6. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 135 db
Pécs mindennapjai a török félhold alatt

Pécs mindennapjai a török félhold alatt

A 16-17. század a magyar történelem ellentmondásokkal teli korszaka: a magyarságot önvédelemre késztető török hódítás a középkori kultúra megannyi emlékének pusztulását okozta, sok területen azonban a szellemi élet gazdagodását is eredményezte. A hódoltság korából fennmaradt számos építmény ma is közismert, népszerű látványosság - írták.

Rabnők, ágyasok, szultánák

Rabnők, ágyasok, szultánák

Az Oszmán Birodalomban hiába keressük az európai keresztény országok királynőihez és királynéihoz hasonló uralkodónőket. A szultánok mellett trónon ülő, idegen országok követeivel tárgyaló szultánfeleség elképzelhetetlen volt abban a birodalomban, ahol a társadalmi berendezkedés olyannyira különbözött az európaitól, s ahol a no jogilag mindig kiskorúnak számított. Tovább korlátozta a női jogokat a nem keresztény társadalmak arisztokrata köreiben mindenütt virágzó poligámia és rabszolgaság, amely az egész Közel-Keleten szigorú elzártságra kárhoztatta e társadalmi réteg feleségeit és ágyasait. Ezt az elzártságot fejezi ki a hárem szó is, amely az iszlám világban a háznak az idegen férfiak elől elzárt női lakrészét jelenti, s amely a 'tiltott' jelentésű arab haram szóból alakult ki.

Rabszolgából nagyvezír - Ibrahim pasa

Rabszolgából nagyvezír - Ibrahim pasa

Ibrahim pasa 1494-ben született a görögországi Pargában, amely, akkor Velencéhez tartozott. Neve Pargali Ibrahim innen származik. Ugyanabban az évben született, mint Szulejmán szultán. Gyermekkorában török fogságba került és Szulejmán rabszolgájaként együtt nevelkedett vele.

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
Roxalena (Hürrem Sultana)

Roxalena (Hürrem Sultana)

On the third of Istanbul's seven hills rises the Mosque of Süleyman the Magnificent, the most glorious silhouette above the promontory. It is colossal and imposing, but it also has a capricious charm, reflecting the genius and exuberant spirit of its architect, Sinan. Numerous smaller domes are scattered whimsically around the central dome, like soap bubbles. Four stiletto minarets soar above the skyline.

Séta a Topkapi-palotában  történelem, film, valóság

Séta a Topkapi-palotában történelem, film, valóság

Régi vágyam teljesült, amikor eljutottam Isztambulba, amely 1924-ig, majdnem 500 évig az Oszmán Birodalom fővárosa volt. Egyedülálló a világon: az egyetlen főváros, amely két világrészen, egyik talpával Ázsián, a másikkal Európán állt, és két világvallásnak, 1000 évig a kereszténységnek és 1453-tól a muzulmán vallásnak a központja. A lélegzetállítóan szép természeti környezetben pompázó várost a történelem folyamán nevezték Byzantionnak (görög), Byzantinumnak (római), Konstantinápolynak (Nagy Konstantin után), Bizáncnak (a Nyugatrómai Birodalom bukása után), majd a török hódítás eredményeképp 1930-tól Isztambulnak.

Hirdetés
Suleyman I.

Suleyman I.

Suleyman I was born on 27th April 1495, Monday in Trabzon. His father was Sultan Selim I and his mother was Hafsa Sultan. Suleyman I was a tall man with a round face, hazel eyes broad forehead and a thin beard. Suleyman the Magnificent had reigned for forty six years (1520-1566) and this is the most memorable epoch of the empire, when it reached a pitch of grandeur and prosperity which was never afterwards surpassed, and from which it soon began to decline.Suleyman is commonly designated by European writers the 'great' or the 'magnificent'. But the native historians style him the 'lawgiver'(Kanuni), 'the lord of his century' and 'completor of the perfect ten'. His father Sultan Selim I put great emphasis on Suleyman's education

Szeretettel vár Szigetvár

Szeretettel vár Szigetvár

De merüljünk el egy kis időre a vár oly dicső s mégis gyászos történetébe. Szigetvár, ha a neve nem emlékeztetne rá, szinte alig hinné el az ember, hogy valaha valóban szigetként védte a környéket. Az akkori várról hiteles rajzok állnak rendelkezésre. Zrínyi Miklós 1561-ben került a vár élére. 1566-ban, amikor Szulejmán az utolsó hadjáratára indult, Bécs volt a célpontja, de Szigetvár útját állta. Kb. 2300 fős várvédő csapat harmincnégy napon keresztül tartotta a várat a hatalmas túlerővel szemben.

Szigetvár ostroma

Szigetvár ostroma

A török hódítások nem lankadtak el, még akkor sem, amikor 1562-ben Ferdinánd király 8 évre szóló békét kötött a szultánnal. Ennek feltétele volt, hogy elismerte Erdély önnálóságát, ahová már 1556-ban visszahívták Izabella magyar királynét és fiával együtt, János Zsigmonddal átvették az uralmat Erdély felett. 1564-ben halálozott el Ferdinánd király, utóda Miksa lett 1564-1576. A törökkel megkötött béke rövid életűnek bizonyult, mert Miksának sikerült nyugati mozgósítással, a magyar és horvát hadak mellett, egy igen nagy hadsereget egybegyűjteni.( 60 ezer emberrel, ami akkor óriásinak számított). Nagyszerű hadvezérének, Schwendi Lázárnak köszönhetően királyi területeket szerzett vissza és már Erdély határáig jutott el.

Szolimán

Szolimán

2. Sz. (II., 1520-66) el Kanani melléknévvel, a török birodalom legkiválóbb uralkodója, szül. 1496., megh. Szigetvár ostroma közben 1566 szept. 5. Már atyja életében, mint Magnezia kormányzója kitüntette kiváló kormányzó képességét, igazságszeretetét és szigoru erélyét a hanyag és lelkiismeretlen tisztviselőkkel szemben.

Hirdetés
Szulejmán

Szulejmán

A Szulejmán, akárcsak az Ezel vagy a Szív hídjai, a legnagyobb igényességgel készült. A parádés kosztümös török tévésorozat látványossága mellett, politikai cselszövések és szerelmi intrikák tekintetében is felveszi a versenyt bármely amerikai vagy angol produkcióval.

Szulejmán - teljes videók

Szulejmán - teljes videók

Roxolana, a háremben lévő lány mély benyomást tesz Szulejmánra, ám a szultán asszonya és édesanyja rossz szemmel nézik a fellángoló szerelmet, és mindent megtesznek, hogy eltávolítsák az udvarból Rokszolanát. Az asszonyok féltékenysége mellett az uralkodóra többen is veszélyt jelentenek. Néhány befolyásos pasa, akik ellenzik Szulejmán szokatlan reformintézkedéseit, aki a területeiken élő egyiptomiaknak és a különböző származású kereskedőknek szabadságjogot adományoz, cselszövésre készülnek a szultán ellen.

Szulejmán - török sorozat

Szulejmán - török sorozat

Szulejmán trónra jutásának természetesen Európa-szerte híre megy, akárcsak reformjainak, miszerint a Földközi-tengeren zajló árucseréket is kézben akarja tartani. Seregét már javában készíti a hadjáratra, mikor hírül kapja, hogy a keleti gyarmatoknál lázadások törnek ki. A nyugati hadjárattal így várnia kell, amit a keresztény hatalmak üdvözölnek. A szultán első komolyabb teendője tehát rendet tenni keleten. A palotában folytatódik az ágyasok képzése. Oktatóktól tanulják az illendő viselkedést, etikettet. Rokszolana rendre hangot ad nemtetszésének, amivel még inkább felhívja a szultánhoz közel álló emberek figyelmét, és általuk persze az uralkodóét.

Szulejmán - Történelmi, kösztümos sorozat

Szulejmán - Történelmi, kösztümos sorozat

A Szulejmán című török televíziós sorozat az Oszmán Birodalom tizedik uralkodója, I. Szulejmán szultán uralkodásával, szerelmi életével kápráztatja el a nézőt. A monumentális jelző nem csak a sorozat játékidejére, hanem a sorozat grandiózus díszleteire, fényűzésére utal. A néhol számítógépes grafikával készült megoldások (tengeri kikötők) a televíziós költségvetéshez igazodva nem annyira jók, játékok grafikájához hasonlóak, de a sorozat élvezetéből nem von le a zöld háttérre vetített képi világ. Az épített díszletek, a ruhák és az ételek szépen fényképezettek, s a díszletek, ruhák is hasonló, vagy ugyan olyan stílusúak, mint az I. Szulejmán korabeliek.

Szulejmán 1. rész - videó

Szulejmán 1. rész - videó

Az asszonyok féltékenysége mellett az uralkodóra többen is veszélyt jelentenek. Néhány befolyásos pasa, akik ellenzik Szulejmán szokatlan reformintézkedéseit, aki a területeiken élő egyiptomiaknak és a különböző származású kereskedőknek szabadságjogot adományoz, cselszövésre készülnek a szultán ellen.

Szulejmán 10. rész

Szulejmán 10. rész

Szulejmán serege beveszi Nándorfehérvárt. A sikeres ostromot követően a szultán télre visszaparancsolja a hadát. II. Lajos király nem tart attól, hogy Szulejmán eljuthat Budáig. A szerájban Hürrem továbbra is megkülönböztetett figyelmet élvez terhessége miatt, és alig várja, hogy Szulejmán hazatérjen a háborúból. Mahidevran végső kétségbeesésében a legrosszabbtól sem riad vissza. Szolgálói megfenyegetésével megmérgezi Hürrem ételét. Ibrahim a mérgezés miatt kis híján elveszti a szultán bizalmát.

Szulejmán és a hárem titka - 1. rész

Szulejmán és a hárem titka - 1. rész

A háremben éltek a családfő, ill. az uralkodó családtagjai, ágyasai és a gyermekek. Az oszmán palotában a háremet Dar'üs Saade-nek nevezték, amelynek jelentése az öröm háza és a boldogság kapuja. A hárem lakóinak szinte semmilyen kapcsolatuk nem volt a külvilággal. Napjaikat olvasással, imádkozással töltötték a palota falai között. A hölgyek sosem hagyták el a palotát, így nem kellett magukat és arcukat sem lefedni, míg II. Mahmud trónra

Szulejmán és a magyarok  - Nagy Magyarország magazin

Szulejmán és a magyarok - Nagy Magyarország magazin

Védekezni vagy támadni? Szulejmán hadjáratai közül kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra az 1526-os, Négyesi Lajos közelebbről szemügyre veszi Mohács közvetlen előzményeit és a lehetőségeket. A végzetes hadjárat. Remeczki Imre cikkéből megismerhetjük Nagy Szulejmán utolsó hadjáratát. Az 1566-os szigetvári ostromot sem Zrínyi, sem ő nem élték túl. Rettegett ellenségből megbecsült barát? Hajdú Zoltán áttekinti, hogyan változott a magyarországi törökkép az évszázadok folyamán. Gárdonyi Géza és az Egri csillagok. 150 éve látott napvilágot a legközkedveltebb magyar regény szerzője. De hogyan született az Egri csillagok? Egán Ede rejtélyes halála. Ki volt Egán Ede, és mit kell tudni a ruszinok megsegítését célzó hegyvidéki akcióról? Az ügynökök a T lakásba mennek. Egy tartótiszt és egy titkos megbízott fiktív beszélgetése a 80-as évekből. Cikkeinket ezúttal is a Nagy Magyarország magazin számára készített egyedi térképekkel illusztráltuk, a laphoz kivehető nagy térkép is tartozik: Magyarország Nagy Szulejmán korában.

Tuti menü