Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szulejmán - a szultán és a tv sorozat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: II. - Meghal [4. oldal]
részletek »

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat képes leírás: II. - Meghal [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 127 db
II. Szelim, a korhely szultán halála

II. Szelim, a korhely szultán halála

1574. december 12-én hunyt el II. Szelim szultán (ur. 1566-1574), I. Szulejmán (ur. 1520-1566) fia, aki nyolc éven keresztül ült az Oszmán Birodalom trónján. Szelim volt az első uralkodó, aki nem vett részt országa irányításában, hanem a kormányzás és a hadviselés gondjait a nagyvezírre és minisztereire hagyta; a szultán ehelyett elsősorban a mulatozásban lelte kedvét, amiért az utókor a korhely jelzőt ragasztotta rá.

Indul a hajsza a nagy szultán elveszett szívéért

Indul a hajsza a nagy szultán elveszett szívéért

Valóságos vagyont adott a török állam Szigetvárnak arra, hogy keressék meg a valaha élt leghatalmasabb török szultán köddé vált sírját Magyarországon. Nagy Szulejmán közel 450 éve, Szigetvár ostrománál hunyt el, a legenda szerint aranyedénybe temetett szívét és a köré épített türbét most néhány régi térkép, ősi legendák és a régészeti csúcstechnológia segítségével próbálják megtalálni.

Isztambuli látnivalók

Isztambuli látnivalók

Miután a Topkapi Szeráj már nem tudta a fényűző szultánok igényeit kielégíteni, az uralkodók rezidenciájának szerepét a Dolmabahçe Palota vette át. I. Abdul Medzsid szultán építtette 1843 és 1856 között a Boszporusz európai oldalán. Nevét onnan kapta, hogy a hely, ahol épült, eredetileg egy öböl volt, amit aztán feltöltöttek (dolma = töltött), és helyére kertet (bahçe) építettek. Az épület alapterülete 45000 m2, 285 szoba, 46 terem, 6 fürdő és 68 mellékhelyiség van benne.

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
Jakováli Haszan-dzsámi, Pécs

Jakováli Haszan-dzsámi, Pécs

Egy csodás keleti utazás első lépéseit tehetik meg a látogatók a magyarországi török építészet egyik remekművében, a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiban. Ez az egyetlen a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A 17. században élt török tartományvezetőről elnevezett dzsámi négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített kupolával fedett. Jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, amelynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a műezzin.

Kard és szerelem - Török kori históriák

Kard és szerelem - Török kori históriák

Milyen erkölcsök uralkodtak hazánkban a XVII. században? Hogyan kapott Bocskai István koronát a török szultántól? Mikor született valójában Zrínyi Ilona? Milyen körülmények között halt meg a 'Murányi Vénusz'? Ki győzött Drégelypalánknál: Bethlen Gábor vagy Wallenstein? E kérdésekre és számos más rejtélyre ad választ jeles történetírónk, Nagy László, a Hadtörténeti Intézet tudományos főmunkatársa. Több mint három évtizedes kutatások alapján tisztázta a XVII. század számos homályos kérdését. Színes stílusával megvilágítja a korszak magyarságának életét és küzdelmeit. Megismerjük a hajdúk és végvári vitézek, jobbágyok és nemesek életét, napi gondjaikat és szokásaikat. A gazdag képanyag jól egészíti ki a mű mondanivalóját.

Hirdetés
Keleti csodaszer: a török tea - és annak jótékony hatásai

Keleti csodaszer: a török tea - és annak jótékony hatásai

A mediterrán ország híres a teázási szertartásairól, ami igencsak nagy szerepet játszik az ottani emberek életében. Mégis, vajon miben különbözik a török tea a többi ország teaválasztékától? Önmagában véve egy igen erős fekete teáról beszélünk, amit a nap bármely napszakában bátran fogyaszthatunk, mégis több egy egyszerű teánál. Mint azt már tudjuk, a teaféléknek sok jótékony hatásai vannak, béltisztító, vizelethajtó, nyugtató, stb.

Képeken a világ legbujább háremei

Képeken a világ legbujább háremei

Az arab nyelven tiltott és szent helyet egyaránt jelentő háremek kultusza leginkább a Közel-Kelet poligám háztartásaiban terjedt el, de az aztékok és az egyiptomiak sem tagadták meg maguktól a hasonló földi örömöket. A Topkapi Palota IsztambulbanBár a hárem eredetileg nem volt más, mint az uralkodói és főúri családok nőtagjainak férfiak által nem érinthető lakhelye, leggyakrabban itt éltek az ágyasnak szánt, nemesi vérből származó lányok, az akár már 10-12 éves korukban megvásárolt és elhurcolt rabszolgalányok, illetve őrzőik és bizalmasaik, a szintén már gyerek- vagy kamaszkorban kasztrált eunuchok.

Kereszt és félhold

Kereszt és félhold

Az oszmán-török fejedelemség a 13. század végén jött létre Kis-Ázsia (Anatólia) északnyugati részén. A dinasztiának és a birodalomnak egyaránt nevet adó Oszmán (?-1326) utódai gyors ütemben terjeszkedtek, a 14. század végére uralmuk alá hajtották a Balkán-félsziget és Kis-Ázsia államainak többségét. 1390 táján elérték Magyarország határait. A visszaszorításukra szervezett keresztes hadjáratok (1396: Nikápoly, 1444: Várna stb.) sorra kudarcot vallottak. Terjeszkedésüket csupán a Timur Lenktől elszenvedett vereség (1402: Ankara) tudta rövid időre megakasztani. II. Mehmed szultán 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt (Bizáncot), majd hosszú háborúban vereséget mért Velencére, a kor tengeri nagyhatalmára, és despotikus elvek szerint újjászervezte államát. Unokája, I. Szelim, Szíriára és Egyiptomra terjesztette ki a dinasztia uralmát. 1520-ban, amikor I. Szulejmán lépett a trónra, az oszmán birodalom területe meghaladta a másfél millió négyzetkilométert (szemben a Magyar Királyság 300.000 négyzetkilométerével), lakosságszáma elérte a 12-13 milliót (Magyarország lakossága 3-3,2 millió fő volt), éves bevételei 4-5 millió forint körül mozogtak (a magyar királyok évi 250-300.000 forintból gazdálkodtak). Hadserege Európa egyesített haderejét is felülmúlta, hadiflottája megtörte Velence egyeduralmát, ellenőrzése alá vonta a Földközi-tenger keleti medencéjét és a Fekete-tengert.

Kontinensek találkozásánál

Kontinensek találkozásánál

Az évezredes helyszínek a világ minden tájáról vonzzák a turistákat a 12 milliós, Európa és Ázsia találkozásánál elterülő megapoliszba, amelynek történelmi központja - nem alaptalanul - az elsők között került fel a világörökségi helyszínek listájára. A Sultanahmet afféle hatalmas szabadtéri múzeum, nevét a Kék mecset építtetőjéről, I. Ahmed szultánról kapta. Ezen, a Boszporusz, a Márvány-tenger és az Aranyszarv-öböl által határolt félszigeten született meg Byzantyon és Konstantin városa, a bizánci császár, majd a török szultán székhelye. Emiatt aztán annyi itt a látnivaló, amennyi más esetben országoknak sem jutott.

Hirdetés
Kultúra és vallás

Kultúra és vallás

A török kultúrához hozzátartozik a vízipipa. A szállodákban is van lehetőség kipróbálni a kellemes illatú gyümölcsös dohánnyal megtöltött vízipipákat. De az utcákon sétálva láthatjuk, hogy minden utcában akad egy-egy kávézó, ahol a helyiek is vízipipáznak. A kávézókban azoknak, akik nem élnek a dohányzással, lehetőségük van egy ízletes és erős török tea vagy török kávé elfogyasztására is. Akik pedig a koffeinmentes élvezeteket részesítik előnybe, azoknak érdemes egy csésze almateát elkortyolni.

Kutatás Nagy Szulejmán türbéje után

Kutatás Nagy Szulejmán türbéje után

1566 szeptember elején Szigetvár ostroma közben, 72 éves korában, valószínűleg köszvényben vagy agyvérzésben elhunyt Nagy Szulejmán, az Oszmán Birodalom szultánja. Belső szerveit az oszmán krónikások szerint valahol a szigetvári sátrában vagy annak közelében temették el, katonái tudta nélkül. Holttestét később az általa Isztambulban épített dzsámi melletti türbében helyezték végső nyugalomra. Fia, II. Szelim azonban még ugyanebben az évben Szigetváron is építtetett egy síremléket apja számára, amely később szintén a törökök egyik kedvelt zarándokhelye lett.

Magyar-török Barátság Park, Szigetvár

Magyar-török Barátság Park, Szigetvár

A park a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával I. Szulejmán születésének 500. évfordulóján jött létre 1994-ben azon a területen, ahol a hagyomány szerint az 1566-os szigetvári ostrom idején Szulejmán sátra állt. A parkban egymás mellett látható Szulejmán és Zrínyi Miklós portrészobra, amelyeket Metin Yurdanur török művész készített. I. Szulejmán két nappal azelőtt halt meg, hogy seregei Szigetváron diadalmaskodtak. Testét bebalzsamozták és Isztambulba vitték, belső szerveit és szívét pedig a közeli Turbékon temették el, ahova fia, II. Szelim türbét emeltetett. Ezt a Habsburgok elbontották, ma helyén fakápolna áll, és mindmáig egyik fontos zarándokhelye a muzulmánoknak.

Malkkocs Bej Dzsámi

Malkkocs Bej Dzsámi

A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a XVI. század második felében. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, majd egy lakóépületbe építették bele, így lényegében fokozatosan 'eltűnt'. 1969-ben fedezték fel a maradványait, s nem sokkal ezután megindult az újjáépítése Dr. Gerő Győző és Mendele Ferenc irányításával.

Másodszor is apa lesz a Szulejmán főszereplője

Másodszor is apa lesz a Szulejmán főszereplője

Tavaly ősszel még arról számoltak be a török lapok, hogy a Szulejmán sorozat főszereplőjét elhagyta csinos felesége, mivel a színész egy énekesnővel lépett félre. Az asszony decemberben visszaköltözött urához, és a török lapok szerint újra babát vár.

Matrakos - Szulejmán sokoldalú tudósa

Matrakos - Szulejmán sokoldalú tudósa

Mérnöki tehetségét is megmutatta, amikor két mozgatható erődöt épített kartonból Szulejmán fiainak Musztafának, Mehmednek és Selimnek körülmetélésének az ünnepére. Az erődöknek öt tornya és négy kapuja volt. Fegyvereket szerelt a falakra és minden erődben 60 fegyveres volt. A várak az aréna különböző oldalain helyezkedtek el. Amikor az első kapu megnyílt karddal felfegyverkezett katonák jöttek ki rajta, őket követték a második kapun át a buzogányosok, majd a harmadik kapuból fehér sapkás lándzsások, végül a negyedik kapun keresztül megjelentek az íjászok.

Mecsetek árnyékában

Mecsetek árnyékában

Az imafülke, mihrab két oldalán két hatalmas bronz gyertyatartó áll, amelyeket II. Szulejmán (a Törvényhozó, Kánuni) 1526-ban Buda első török megszállásakor több más, a Budai várban és a templomokban található értékekkel együtt Konstantinápolyba szállíttatott. Ezek a gyertyatartók több, mint 450 éve ugyanazon a helyen állnak, ahova II. Szulejmán annak idején állíttatta.

Meghal IV. Murád szultán

Meghal IV. Murád szultán

Murád 1612. június 12-én született. Az Oszmán Birodalom trónját 1623-ban foglalta el, ekkor mindössze 11 éves volt. Uralkodását sokáig édesanyja, Köszem tartotta befolyása alatt. Számos nehézséggel kellett szembenéznie, ezek közül is a legkomolyabb problémát a janicsárok 1631-es lázadása jelentette, amely során a nagyvezírt is meggyilkolták. A szultán számos esetben kegyetlen megoldáshoz nyúlt: Anatóliában 20 ezer lázadót végeztetett ki. Megpróbálta a mérhetetlen korrupciót is visszaszorítani, kevés sikerrel. Az oszmán hagyományokhoz `csatlakozva` 1635-ben meggyilkoltatta testvérét, Bajezidet. Nem sokkal később két másik fivére is osztozott testvére sorsában. IV. Murád szívesen tartózkodott háremében, számos olyan történet keringett, amely a szultán erkölcsiségét erőteljesen megkérdőjelezték. Külpolitika terén szembekerült Perzsiával és az azeri területekkel. 1638-ban Bagdadban óriási mészárlás végrehajtását rendelte el. A szultán Mezopotámia megszállása után nagy terveket dédelgetett, azonban Bagdadban májzsugor következében elhunyt. Halálos ágyán parancsot adott, hogy végezzék ki az Oszmán-dinasztia utolsó élő tagját, Ibrahimot (aki a testvére volt), azonban a parancsot már nem hajtották végre.

Tuti menü