Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szulejmán - a szultán és a tv sorozat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: I. Szulejmán - Kutatás [4. oldal]
részletek »

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat képes leírás: I. Szulejmán - Kutatás [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 140 db
I. Szulejmán szultán

I. Szulejmán szultán

Az oszmán birodalom a nyugaton 'Pompás', a törököknél 'Törvényhozó' melléknévvel felruházott Szulejmán szultán uralkodása (1520-1566) idején ért hatalmának tetőpontjára, s lett az európai nagyhatalmi vetélkedés egyik főszereplője. Legfőbb ellenfelének V. Károlyt ill. a Habsburg-házat tartotta, ezért első hadjárataival annak közép-európai uralmát kívánta megtörni. A Bécsnél és Kőszegnél elszenvedett kudarcok után a Földközi-tengeren nyitott újabb frontot, ahol nagyobb sikerrel járt: uralkodása végén már az oszmán flotta ellenőrizte a Földközi-tenger legnagyobb részét. Nem vállalta viszont a harcot az Indiai-óceánon, ahol a portugálok veszélyeztették a távolsági kereskedelem útvonalait. Ehelyett megelégedett Mezopotámia, Egyiptom és a Vörös-tenger partvidékének biztosításával. Több ízben vezetett háborút Perzsia ellen, melyek során katonai és kereskedelmi szempontból fontos területeket csatolt birodalmához. Uralkodásának második felében feladta világuralmi terveit, és figyelmét az oszmán birodalom belső megszervezésére fordította. Tevékeny részvételével alakították ki a birodalom egységes, iszlám jellegű jogrendjét, lendültek fel a középítkezések, kapta meg sajátos stílusjegyeit az oszmán építészet, irodalom.

I. Szulejmán szultán élete

I. Szulejmán szultán élete

Az 1494-es születésű Szulejmán a vitéz jelzővel illetett I. Szelim szultán (ur. 1512-1520) fia volt, aki nyolcéves uralkodása alatt meghódította a teljes Levantét és Egyiptomot is. A herceg már apja életében tehetséges vezetőnek bizonyult, miután Szelim kinevezte őt Magnézia kormányzójának; 1520-ban aztán Szulejmán a trónt is megszerezte, és nekilátott világhódító tervei megvalósításához. Míg apja és nagyapja a régi kudarcok emléke miatt békében élt Magyarországgal, a fiatal szultán úgy vélte, hogy az egykor Hunyadi János által védelmezett királyság elleni háború már nem jelenthet kockázatot számára, ezért belefogott a Duna völgyének meghódításába. Szulejmán 1521-ben hadat üzent II. Lajosnak (ur. 1516-1526), és az év során elfoglalta a magyar végvárrendszer legfontosabb pontját, Nándorfehérvárt.

Ibrahim hegedűszólója

Ibrahim hegedűszólója

Muhtesem Yuzyil - Szulejmán - A csodálatos század - Ibrahim Pargali csodálatos hegedűszólója letölthető formában és videók, részletek a filmből, teljes filmek török nyelven. Az 1. rész megtalálható angol feliratozással is.

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
Ibrahim pasa

Ibrahim pasa

A görög származású Ibrahim az epiroszi Pargában született 1494-ben, ugyanabban az évben, mint Szülejmán. A terület akkoriban Velencéhez tartozott, s ennek köszönhető, hogy Ibrahim az anyanyelvén kívül jól megtanult olaszul is. Gyermekkorában török fogságba került és az uralkodónak nevelt Szülejmán rabszolgája lett. A trónörökös és Ibrahim között hamarosan életre szóló barátság alakult ki. A kortárs források egyöntetűen kiemelik, hogy Szülejmán őszintén megszerette a rendkívül sokoldalú, érdeklődő, elegáns beszédű, művelt és kitűnően zenélő ifjút, s trónra lépése után fontos beosztásokba helyezte. Ibrahim először a hárem fehér eunuchjainak, aztán a szultán magánkamarájának és solymászainak vezetője lett, majd 1523. június 27-én az uralkodó a nagyvezíri székbe emelte.

II. Részeges Szelim

II. Részeges Szelim

I. Szulejmán és Aleksandra Lisowska, más néven Rokszolána fia volt. Rokszolána - egy rutén ortodox pap lánya - 1520-ban került I. Szulejmán háremébe, ahol előbb ágyasa, később felesége lett a szultánnak. Testvérei hiába álltak mind emberileg, mind politikailag magasan felette, apja vagy a sors segítségével legyőzte vagy túlélte őket. A trónörökös már ifjú korában is mértéktelen alkoholfogyasztásáról, vadászat és a nők iránti szenvedélyéről volt híres. Ezért már herceg korában ráragasztották a SZARHOS (részeges) jelzőt. Noha a mohamedán vallásban Mohamed próféta tanítása szerint tilos a borfogyasztás, és más alkoholé is, mert az a Sátán förtelmes műve, az oszmán birodalomban mégis számosan hódoltak titokban az italfogyasztásnak. A titokban való italozásra jó oka volt e nedűt kedvelőknek, hisz az iszlám vallásjog keményen botbüntetésre ítélte az alkoholfogyasztókat. A szultánok között szintén akadtak, akik nem tudtak ellenállni a kísértésnek. Ha italozáson kapták őket, nekik nem kellett botbüntetést elszenvedniük, legfeljebb a vallási vezetők dühkitöréseit. Persze a közvélemény előtt megpróbálták leplezni szenvedélyüket, sőt igyekeztek rendeletekkel igazolni vallási elkötelezettségüket.

Hirdetés
II. Szelim, a korhely szultán halála

II. Szelim, a korhely szultán halála

1574. december 12-én hunyt el II. Szelim szultán (ur. 1566-1574), I. Szulejmán (ur. 1520-1566) fia, aki nyolc éven keresztül ült az Oszmán Birodalom trónján. Szelim volt az első uralkodó, aki nem vett részt országa irányításában, hanem a kormányzás és a hadviselés gondjait a nagyvezírre és minisztereire hagyta; a szultán ehelyett elsősorban a mulatozásban lelte kedvét, amiért az utókor a korhely jelzőt ragasztotta rá.

Indul a hajsza a nagy szultán elveszett szívéért

Indul a hajsza a nagy szultán elveszett szívéért

Valóságos vagyont adott a török állam Szigetvárnak arra, hogy keressék meg a valaha élt leghatalmasabb török szultán köddé vált sírját Magyarországon. Nagy Szulejmán közel 450 éve, Szigetvár ostrománál hunyt el, a legenda szerint aranyedénybe temetett szívét és a köré épített türbét most néhány régi térkép, ősi legendák és a régészeti csúcstechnológia segítségével próbálják megtalálni.

Isztambuli látnivalók

Isztambuli látnivalók

Miután a Topkapi Szeráj már nem tudta a fényűző szultánok igényeit kielégíteni, az uralkodók rezidenciájának szerepét a Dolmabahçe Palota vette át. I. Abdul Medzsid szultán építtette 1843 és 1856 között a Boszporusz európai oldalán. Nevét onnan kapta, hogy a hely, ahol épült, eredetileg egy öböl volt, amit aztán feltöltöttek (dolma = töltött), és helyére kertet (bahçe) építettek. Az épület alapterülete 45000 m2, 285 szoba, 46 terem, 6 fürdő és 68 mellékhelyiség van benne.

Jakováli Haszan-dzsámi, Pécs

Jakováli Haszan-dzsámi, Pécs

Egy csodás keleti utazás első lépéseit tehetik meg a látogatók a magyarországi török építészet egyik remekművében, a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiban. Ez az egyetlen a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A 17. században élt török tartományvezetőről elnevezett dzsámi négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített kupolával fedett. Jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, amelynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a műezzin.

Hirdetés
Kard és szerelem - Török kori históriák

Kard és szerelem - Török kori históriák

Milyen erkölcsök uralkodtak hazánkban a XVII. században? Hogyan kapott Bocskai István koronát a török szultántól? Mikor született valójában Zrínyi Ilona? Milyen körülmények között halt meg a 'Murányi Vénusz'? Ki győzött Drégelypalánknál: Bethlen Gábor vagy Wallenstein? E kérdésekre és számos más rejtélyre ad választ jeles történetírónk, Nagy László, a Hadtörténeti Intézet tudományos főmunkatársa. Több mint három évtizedes kutatások alapján tisztázta a XVII. század számos homályos kérdését. Színes stílusával megvilágítja a korszak magyarságának életét és küzdelmeit. Megismerjük a hajdúk és végvári vitézek, jobbágyok és nemesek életét, napi gondjaikat és szokásaikat. A gazdag képanyag jól egészíti ki a mű mondanivalóját.

Keleti csodaszer: a török tea - és annak jótékony hatásai

Keleti csodaszer: a török tea - és annak jótékony hatásai

A mediterrán ország híres a teázási szertartásairól, ami igencsak nagy szerepet játszik az ottani emberek életében. Mégis, vajon miben különbözik a török tea a többi ország teaválasztékától? Önmagában véve egy igen erős fekete teáról beszélünk, amit a nap bármely napszakában bátran fogyaszthatunk, mégis több egy egyszerű teánál. Mint azt már tudjuk, a teaféléknek sok jótékony hatásai vannak, béltisztító, vizelethajtó, nyugtató, stb.

Képeken a világ legbujább háremei

Képeken a világ legbujább háremei

Az arab nyelven tiltott és szent helyet egyaránt jelentő háremek kultusza leginkább a Közel-Kelet poligám háztartásaiban terjedt el, de az aztékok és az egyiptomiak sem tagadták meg maguktól a hasonló földi örömöket. A Topkapi Palota IsztambulbanBár a hárem eredetileg nem volt más, mint az uralkodói és főúri családok nőtagjainak férfiak által nem érinthető lakhelye, leggyakrabban itt éltek az ágyasnak szánt, nemesi vérből származó lányok, az akár már 10-12 éves korukban megvásárolt és elhurcolt rabszolgalányok, illetve őrzőik és bizalmasaik, a szintén már gyerek- vagy kamaszkorban kasztrált eunuchok.

Kereszt és félhold

Kereszt és félhold

Az oszmán-török fejedelemség a 13. század végén jött létre Kis-Ázsia (Anatólia) északnyugati részén. A dinasztiának és a birodalomnak egyaránt nevet adó Oszmán (?-1326) utódai gyors ütemben terjeszkedtek, a 14. század végére uralmuk alá hajtották a Balkán-félsziget és Kis-Ázsia államainak többségét. 1390 táján elérték Magyarország határait. A visszaszorításukra szervezett keresztes hadjáratok (1396: Nikápoly, 1444: Várna stb.) sorra kudarcot vallottak. Terjeszkedésüket csupán a Timur Lenktől elszenvedett vereség (1402: Ankara) tudta rövid időre megakasztani. II. Mehmed szultán 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt (Bizáncot), majd hosszú háborúban vereséget mért Velencére, a kor tengeri nagyhatalmára, és despotikus elvek szerint újjászervezte államát. Unokája, I. Szelim, Szíriára és Egyiptomra terjesztette ki a dinasztia uralmát. 1520-ban, amikor I. Szulejmán lépett a trónra, az oszmán birodalom területe meghaladta a másfél millió négyzetkilométert (szemben a Magyar Királyság 300.000 négyzetkilométerével), lakosságszáma elérte a 12-13 milliót (Magyarország lakossága 3-3,2 millió fő volt), éves bevételei 4-5 millió forint körül mozogtak (a magyar királyok évi 250-300.000 forintból gazdálkodtak). Hadserege Európa egyesített haderejét is felülmúlta, hadiflottája megtörte Velence egyeduralmát, ellenőrzése alá vonta a Földközi-tenger keleti medencéjét és a Fekete-tengert.

Ki volt az a nő...?

Ki volt az a nő...?

Nem csak az egyszerű közemberek, de bizony az uralkodók is megbolondultak annak idején egy-egy gyönyörű női szempárért, lásd VIII. Henriket, aki addigi hitét, politikáját, a diplomáciát, a pápával való kapcsolatát felrúgta Boleyn Annáért, sőt még a háborút is simán kockáztatta. De őrült szerelmével nem volt egyedül az uralkodók között, hiszen ott volt I. Szulejmán, aki rabszolganőjébe olyan szerelmes lett, hogy minden mást, összes szebbnél szebb asszonyát, gyerekeit elhanyagolta érte, vele beszélte meg legtitkosabb hódító terveit is, és nála töltötte minden szabad percét. Bizony.

Kontinensek találkozásánál

Kontinensek találkozásánál

Az évezredes helyszínek a világ minden tájáról vonzzák a turistákat a 12 milliós, Európa és Ázsia találkozásánál elterülő megapoliszba, amelynek történelmi központja - nem alaptalanul - az elsők között került fel a világörökségi helyszínek listájára. A Sultanahmet afféle hatalmas szabadtéri múzeum, nevét a Kék mecset építtetőjéről, I. Ahmed szultánról kapta. Ezen, a Boszporusz, a Márvány-tenger és az Aranyszarv-öböl által határolt félszigeten született meg Byzantyon és Konstantin városa, a bizánci császár, majd a török szultán székhelye. Emiatt aztán annyi itt a látnivaló, amennyi más esetben országoknak sem jutott.

Kultúra és vallás

Kultúra és vallás

A török kultúrához hozzátartozik a vízipipa. A szállodákban is van lehetőség kipróbálni a kellemes illatú gyümölcsös dohánnyal megtöltött vízipipákat. De az utcákon sétálva láthatjuk, hogy minden utcában akad egy-egy kávézó, ahol a helyiek is vízipipáznak. A kávézókban azoknak, akik nem élnek a dohányzással, lehetőségük van egy ízletes és erős török tea vagy török kávé elfogyasztására is. Akik pedig a koffeinmentes élvezeteket részesítik előnybe, azoknak érdemes egy csésze almateát elkortyolni.

Kutatás Nagy Szulejmán türbéje után

Kutatás Nagy Szulejmán türbéje után

1566 szeptember elején Szigetvár ostroma közben, 72 éves korában, valószínűleg köszvényben vagy agyvérzésben elhunyt Nagy Szulejmán, az Oszmán Birodalom szultánja. Belső szerveit az oszmán krónikások szerint valahol a szigetvári sátrában vagy annak közelében temették el, katonái tudta nélkül. Holttestét később az általa Isztambulban épített dzsámi melletti türbében helyezték végső nyugalomra. Fia, II. Szelim azonban még ugyanebben az évben Szigetváron is építtetett egy síremléket apja számára, amely később szintén a törökök egyik kedvelt zarándokhelye lett.

Tuti menü