Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szulejmán - a szultán és a tv sorozat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Gül - Így [4. oldal]
részletek »

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat képes leírás: Gül - Így [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 158 db
Gül Baba türbéje - Múzeum túra

Gül Baba türbéje - Múzeum túra

1541-ben kora tavaszán jött Magyarországra a szultán parancsára, miszerint szervezze meg (és építse fel) a megszálló csapatoknak a vallásgyakorláshoz szükséges iszlám vallási központot a város közelében. Gül Baba dervis volt, a bektasi rend tagja, akik a szerzetesi életmód mellett jól ismerték a korabeli harcmodor fortélyait, így aztán nem ijedt meg a feladattól, ami a háborús övezetbe vezényelte. Nagy természetjáró hírében állt, különösképpen szerette a virágokat. Naponta rózsát tűzött a turbánjába, ami miatt a Rózsák atyja becenevet ragasztotta rá a nép. Kedvelték a magyarok, népszerű volt, mert nem kívánt vallási bonyodalmakba bocsátkozni minden egyes keresztény állampolgárral, inkább az élni és élni hagyni híve volt.

Halit Ergenc

Halit Ergenc

1970. április 30-án született Sait Ergenç színész fiaként. A középiskola után 1989-ben beiratkozott az Isztambuli Műszaki Egyetem tengerészeti mérnöki karára, amelyet egy év után ott is hagyott, hogy operát tanulhasson a Mimar Sinan Egyetemen. Mindeközben különböző munkákat vállalt, többek között háttértáncos és vokalista is volt.

Hárem a titkok fátyla mögött

Hárem a titkok fátyla mögött

A szultáni hárem zárt falak övezte aranykalitkája az a hely, ahol a világ legszebb hölgyei versengenek az uralkodó szívéért, ahol a legvérmesebb pletykák, intrikák születnek, s ahol a legkegyetlenebb gyilkosságokat követik el...

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
Három tragikus magyar dátum a török időkből

Három tragikus magyar dátum a török időkből

1521. augusztus 29-én, majd 1526. augusztus 29-én és tizenöt év múlva 1541. augusztus 29-én három olyan esemény történt, amely megpecsételte Magyarország sorsát a következő évszázadokban. Nándorfehérvár elestéről, a mohácsi csatáról és Buda elestéről van szó - mindhárom esetben a törökök kerekedtek felül. De micsoda különbség van a három dátum között! Míg 1521-ben és 1526-ban a széthúzó magyar urak legalább egy-egy várvédésre vagy csatára rászánták magukat, addig 1541-ben a török szultán egy 'durva tréfával' foglalta el a budai Várat. De ne szaladjunk ennyire előre.

Hatice gyermekeit is megölette Szulejmán?

Hatice gyermekeit is megölette Szulejmán?

Hatice 1524-ben Pargali Ibrahim pasa felesége lett. Két lányuk született Hanim Sultan és Fülane Sultan. Egyes kutatások szerint Szulejmán, megöltette húga gyerekekeit, hogy Ibrahim generációjából senki ne kerülhessen a trónra. Felesége Hürrem Sultana nyomásának engedve selyemzsinórt küldött Ibrahim pasának is, ami halálos ítéletet jelentett. 1536 március 15-én végre is hajtották. Hatice a férje és gyermekei halálát (megöletését) nem tudta feldolgozni, így 1538-ban meghalt. Hatice Szultana sírja a Szelim Szultán mecsetben található.

Hirdetés
Hürrem Dalai és Szulejmán sorozat Dalai Fordítással

Hürrem Dalai és Szulejmán sorozat Dalai Fordítással

I. Szulejmán szultán felesége.Alexandra egy ukrán ortodox pap lánya volt (az akkori Lengyelországban; ma Ukrajna). 1520-ban elfogták, és Isztambulba vitték rabszolgának, de Szulejmán háremébe került. Itt végül a fülig szerelmes Szulejmán szultán kedvenc ágyasává lett. Különleges dolognak számított, hogy egy rabszolganőt a szultán törvényes nejévé tegyen. A szultán minden szabad percét nála töltötte, a legtitkosabb terveit is vele beszélte meg, lakosztályából titkos átjáró vezetett Alexandra lakrészébe. Szulejmán az ő kedvéért fényűző módon átépíttette a Topkapı palotát. 1534-ben befolyását felhasználta, hogy Szulejmán Mahidevrán nevű ágyasától származó elsőszülött fiát megfojtassa. Miután Hürrem legyőzte Mahidevránt, Szulejmán első felesége lett. Hatalmába kerítve az uralkodót, majd kerek negyedszázadig játszott szerepet az oszmán történelemben. Négy fiút és egy leányt szült a szultánnak, és végül Szulejmán feleségül vette, de többek között még állami és politikai tanácsadója is volt a szultánnak. Alexandra legkisebb fia epilepsziás roham következtében meghalt, aztán ideglázban meghalt az elsőszülött fia is. A szultána idősödve, a csapásoktól megtörve már meglátta a szenvedőket, többet törődött a a szegényekkel: számukra ingyenkonyhát, kórházat, iskolát, fürdőt építtetett Isztambulban és vidéken is.

Hürrem szultána

Hürrem szultána

Rokszolana egy ukrán ortodox pap lánya volt (az akkori Lengyelországban; ma Ukrajna). 1520-ban elfogták, és Isztambulba vitték rabszolgának, de Szulejmán háremébe került. Itt végül a fülig szerelmes Szulejmán szultán kedvenc ágyasává lett. Különleges dolognak számított, hogy egy rabszolganőt a szultán törvényes nejévé tegyen. A szultán minden szabad percét nála töltötte, a legtitkosabb terveit is vele beszélte meg, lakosztályából titkos átjáró vezetett Rokszolana lakrészébe. Szulejmán az ő kedvéért fényűző módon átépíttette a Topkapı palotát. 1534-ben befolyását felhasználta, hogy Szulejmán elsőszülött fiát és annak anyját - Máhidevránt - megfojtassa. Miután Hürrem legyőzte Máhidevránt, Szulejmán első felesége lett. Hatalmába kerítve az uralkodót, majd kerek negyedszázadig játszott szerepet az oszmán történelemben. Öt fiút szült a szultánnak, és végül Szulejmán feleségül vette, de többek között még állami és politikai tanácsadója is volt a szultánnak. Fiai utódlását egyengető ambícióinak estek áldozatul Ibrahim pasa és Kara Ahmed pasa nagyvezírek. Hürrem intrikáihoz hű segítőtársra lelt leányában, Mihrimáhban, és vejében, Rüsztem pasa nagyvezírben. Halála (1558) után ők és unokája, Ajse Hümásah léptek helyére.

Hürrem, Szulejmán ágyasa

Hürrem, Szulejmán ágyasa

Szulejmán és a szépségéről, intrikáiról hírhedt Hürremszenvedélyes kapcsolatán keresztül megismerhetjük az Oszmán Birodalom fénykorát és a szultáni hárem birodalomformáló szerepét. Kettejük szerelme mellett bepillantást nyerünk a háremhölgyek, az agák és a nagyvezír hatalmi harcába, és a szultáni család szenvedéllyel, gyűlölettel és cselszövéssel átitatott mindennapjaiba. A sorozat török nézői szerint ezt a lélegzetelállító könyvet egyetlen rajongónak sem szabad kihagynia, hiszen a sorozatból kimaradt titkokra, részletekre is fény derül.

Hűtlenség, gázolás, titkos szerelem

Hűtlenség, gázolás, titkos szerelem

A nálunk is nagy sikerrel futó török történelmi televíziós sorozat, a Szulejmán epizódjaiból semmi sem hiányzik, ami a többi hasonló szériában előfordul. Cselszövés, becsvágy és szerelem színesíti nemcsak a karakterek, hanem a főszereplők magánéletét is. Az egyik színésznőt saját férje ütötte el kocsijával, míg a Szulejmánt alakító színész a felesége helyett inkább más nőkhöz jár haza éjszaka.

Hirdetés
I. Szulejmán oszmán szultán

I. Szulejmán oszmán szultán

Mikor 1520-ban trónra lépett, édesapja politikájával ellentétben nyugatra fordította figyelmét, s I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburg-ház nagy hatalmának megtörését tűzte ki politikájának fő céljául. Ezért fordult már 1521-ben a Habsburg-házzal szövetségben álló Magyarország ellen; Szabács, Nándorfehérvár és Zimony elfoglalásával utat nyitott a török fegyvereknek és a török befolyásnak nyugat felé (magyar-török háború [1521-1526]). 1522-ben kiragadta Rodosz szigetét a johanniták kezéből (rodoszi hadjárat), és miután 1525 a paviai csata V. Károlyt Nyugat- és Közép-Európa urává tette, Szulejmán ismét Magyarországot támadta meg.

I. Szulejmán szultán

I. Szulejmán szultán

Az oszmán birodalom a nyugaton 'Pompás', a törököknél 'Törvényhozó' melléknévvel felruházott Szulejmán szultán uralkodása (1520-1566) idején ért hatalmának tetőpontjára, s lett az európai nagyhatalmi vetélkedés egyik főszereplője. Legfőbb ellenfelének V. Károlyt ill. a Habsburg-házat tartotta, ezért első hadjárataival annak közép-európai uralmát kívánta megtörni. A Bécsnél és Kőszegnél elszenvedett kudarcok után a Földközi-tengeren nyitott újabb frontot, ahol nagyobb sikerrel járt: uralkodása végén már az oszmán flotta ellenőrizte a Földközi-tenger legnagyobb részét. Nem vállalta viszont a harcot az Indiai-óceánon, ahol a portugálok veszélyeztették a távolsági kereskedelem útvonalait. Ehelyett megelégedett Mezopotámia, Egyiptom és a Vörös-tenger partvidékének biztosításával. Több ízben vezetett háborút Perzsia ellen, melyek során katonai és kereskedelmi szempontból fontos területeket csatolt birodalmához. Uralkodásának második felében feladta világuralmi terveit, és figyelmét az oszmán birodalom belső megszervezésére fordította. Tevékeny részvételével alakították ki a birodalom egységes, iszlám jellegű jogrendjét, lendültek fel a középítkezések, kapta meg sajátos stílusjegyeit az oszmán építészet, irodalom.

I. Szulejmán szultán élete

I. Szulejmán szultán élete

Az 1494-es születésű Szulejmán a vitéz jelzővel illetett I. Szelim szultán (ur. 1512-1520) fia volt, aki nyolcéves uralkodása alatt meghódította a teljes Levantét és Egyiptomot is. A herceg már apja életében tehetséges vezetőnek bizonyult, miután Szelim kinevezte őt Magnézia kormányzójának; 1520-ban aztán Szulejmán a trónt is megszerezte, és nekilátott világhódító tervei megvalósításához. Míg apja és nagyapja a régi kudarcok emléke miatt békében élt Magyarországgal, a fiatal szultán úgy vélte, hogy az egykor Hunyadi János által védelmezett királyság elleni háború már nem jelenthet kockázatot számára, ezért belefogott a Duna völgyének meghódításába. Szulejmán 1521-ben hadat üzent II. Lajosnak (ur. 1516-1526), és az év során elfoglalta a magyar végvárrendszer legfontosabb pontját, Nándorfehérvárt.

Ibrahim pasa

Ibrahim pasa

A görög származású Ibrahim az epiroszi Pargában született 1494-ben, ugyanabban az évben, mint Szülejmán. A terület akkoriban Velencéhez tartozott, s ennek köszönhető, hogy Ibrahim az anyanyelvén kívül jól megtanult olaszul is. Gyermekkorában török fogságba került és az uralkodónak nevelt Szülejmán rabszolgája lett. A trónörökös és Ibrahim között hamarosan életre szóló barátság alakult ki. A kortárs források egyöntetűen kiemelik, hogy Szülejmán őszintén megszerette a rendkívül sokoldalú, érdeklődő, elegáns beszédű, művelt és kitűnően zenélő ifjút, s trónra lépése után fontos beosztásokba helyezte. Ibrahim először a hárem fehér eunuchjainak, aztán a szultán magánkamarájának és solymászainak vezetője lett, majd 1523. június 27-én az uralkodó a nagyvezíri székbe emelte.

Ibrahim pasa halála

Ibrahim pasa halála

Ibrahim Szulejmán szultán legfőbb bizalmasa, legjobb barátja, még magas rangot, hatalmat, sőt húga kezét is odaadta neki, nehéz elképzelni, hogy megölette volna. Azonban a sorozatban látva Hürrem és Ibrahim ellenséges kapcsolatát, és a nő intrikáit, valóvan elképzelhető, hogy az uralkodó feleségének a haragja lett a veszte.

Ibrahim pasa háza Isztambulban

Ibrahim pasa háza Isztambulban

Talán az egyik legkellemesebb hely Isztambulban a számunkra rossz emlékű Ibrahim pasa házának udvara. Az ősfák árnyékából a Hippodróm tér felett éppen rá lehet látni a Kék mecset tornyaira, s egy tavaszi napon, úgy 11 óra tájban a Nap is a legjobb szögben süt. A legjobb hely és a legjobb időpont egy pohár méregerős török tea elfogyasztására. Persze a tea szürcsölgetése közben nem megy ki a fejemből, hogy talán éppen ez a nagy lazulás vezethetett a nagy államférfi halálához.

Ibrahim pasa hegedűszólója

Ibrahim pasa hegedűszólója

A görög származású Ibrahim az epiroszi Pargában született 1494-ben, ugyanabban az évben, mint Szülejmán. A terület akkoriban Velencéhez tartozott, s ennek köszönhető, hogy Ibrahim az anyanyelvén kívül jól megtanult olaszul is. Gyermekkorában török fogságba került és az uralkodónak nevelt Szülejmán rabszolgája lett. A trónörökös és Ibrahim között hamarosan életre szóló barátság alakult ki. A kortárs források egyöntetűen kiemelik, hogy Szülejmán őszintén megszerette a rendkívül sokoldalú, érdeklődő, elegáns beszédű, művelt és kitűnően zenélő ifjút, s trónra lépése után fontos beosztásokba helyezte. Ibrahim először a hárem fehér eunuchjainak, aztán a szultán magánkamarájának és solymászainak vezetője lett, majd 1523. június 27-én az uralkodó a nagyvezíri székbe emelte.

Így néznek ki a Szulejmán színésznői a való életben

Így néznek ki a Szulejmán színésznői a való életben

A magyarok egyik kedvenc sorozatát, a Szulejmánt 2013-ban kezdte el vetíteni az RTL Klub. A nézők hamar megszerették az I. Szulejmánról, az Oszmán Birodalom leghosszabb ideig uralkodó szultánjáról és feleségéről, Hürrem szultánáról szóló szappanoperát. A Hürremet és a többi női szereplőt megszemélyesítő török sztárokról azonban a legtöbben nem sokat tudnak, így például azt sem, hogy néznek ki civilben, korabeli smink és ruhák nélkül. Mi most megmutatjuk!

Tuti menü