Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szulejmán - a szultán és a tv sorozat linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 159 db
1521. augusztus 29 - Nándorfehérvár eleste

1521. augusztus 29 - Nándorfehérvár eleste

Amikor I. Szulejmán 1520-ban trónra lépett, olyan hatalmas anyagi erőforrások, erős hadsereg felett rendelkező birodalmat örökölt meg elődeitől, amelyhez ifjúi 'mérhetetlen becsvágya' és tehetsége társulva, képesnek hitte magát, hogy a világhódító ábrándokat valóra váltsa. Mindez sikerrel kecsegtetett, hiszen nem csupán a hagyományosan ellenfélnek számító Magyar Királyság ereje foszlott szét ez idő tájt, de a nyugati kereszténység (respublica Christiana) egysége is. A szultán és tanácsadói, valamint vezérei mind-mind kétség nélkül bíztak abban, hogy sikerül elérniük kitűzött céljaikat, s nem csupán Magyarország, de a Habsburgok birodalma is a prédájuk lesz. Szulejmán szultán azzal, hogy 1521-ben elfoglalta az ország déli kapujának számító legendás hírnévnek örvendő Nándorfehérvárt (Belgrádot), valóságos rést nyitott a déli határok mentén végig húzódó védelmi láncban.

1566 - Szigeth várának ostroma

1566 - Szigeth várának ostroma

1566. augusztus 5-től szeptember 7-ig tartott Szigetvár ostroma. A hősies küzdelmet folytató Zrínyi Miklós szigeti várkapitány 2300 jól képzett magyar-horvát katonájával és német tüzéreivel a többszörös oszmán túlerővel (60-65 ezer harcos) szemben alul maradt, s megmaradt vitézeivel együtt hősi halált halt. Az ostromlók a Zrínyi sereghez hasonlóan 60 ágyúval, de lényegesen több puskával rendelkeztek. Az oszmán-török sereget maga a 75 éves Nagy Szulejmán szultán, valamint a horvát származású nagyvezére Szokollu vezette a Szigetvár közeli mezőkre 1566. augusztus 15-én. A török hadak tábort vertek, felkészültek az ostromra Szigetvár azonban jól meg volt erősítve. A török forrásokból tudjuk, hogy Szigetvár főparancsnoka, Horvátország bánja, a horvát Šubić főnemesi családból származó Zrínyi Miklós gróf, a veszedelem láttán a török sereg közeledtére az erőd középső részére egy nagy keresztet helyeztetett, a vár falaira vörös posztót húzatott és néhány bástyájának a tetejét pedig ónnal fedette be, amelyet némelyek ezüstszínű fényes plakettának véltek. Zrínyi ezzel a díszítéssel kívánt választ adni a szultán pompás felvonulására.

16. sz.-i török templom - Siklós

16. sz.-i török templom - Siklós

Az épülethez tartozó Minaret tornya ebben az időben semmisülhetett meg. A 20. században állaga folyamatosan tovább romlott, míg a megmaradt 3 alapfala beépült a szomszédos épületekbe. Az elpusztultnak hitt templom régészeti feltárása 1969-ben indult meg Gerő Győző és Mendele Ferenc vezetésével. A műemléki helyreállítás 1990-ben kezdődött, majd 1993-ban az épület elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben a kiemelkedő helyreállításért ítélnek oda.

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
30 évvel öregítette Lajos királyt az RTL Klub török sorozata

30 évvel öregítette Lajos királyt az RTL Klub török sorozata

A Szulejmán című sorozatban a Magyar Királyság ellen indult a szultán: a pocakos középkorú úrként ábrázolt II. Lajos azonban 1521-ben csak 15 éves volt. A történelmi sorozatok nem feltétlenül ragaszkodnak a valós tényekhez, gyakran kiszínezik azokat (Spartacus) vagy épp évtizedeket ugranak előre-hátra. Az RTL Klubon szép sikerrel futó Szulejmán sem rekonstruálja túl precízen a múltat, ugyanis a február 27-i adásban feltűnt II. Lajos királyunk, aki egy őszülő szakállú, kissé meghízott középkorú úr a sorozatban. A király épp játékosan vív egy erdő szélén, amikor hírvivő érkezik, hozza a hírt az oszmán sereg nyomulásáról, de az uralkodó csak lazán, flegmán legyint, folytatja a gyakorlást. Azonban 1521-ben II. Lajos 15 éves volt mindössze, a képen látható színész pedig megvan 45 is.

A déli harangszó

A déli harangszó

1456. június 29-én III. Callixtus pápa az általa kiadott Imabullában elrendelte a déli harangszót, ami a pogányok ellen harcoló keresztényekért szóló imára buzdította az európaiakat. A déli harangszó a magyar köztudatban azonban a nándorfehérvári győzelem emlékeként él.

Hirdetés
A hárem - mindenki egyért

A hárem - mindenki egyért

'Egy ház négy feleséggel olyan, mint egy viharba került hajó' - tartja a török közmondás. Ha így van, miért kellett a szultánoknak sok ágyas is a négy feleséghez? Honnan az európai művészetben megjelenő titokzatosság, az erotika, a csábítás egzotikuma?

A hárem titkos világa

A hárem titkos világa

A szultánnak - éppen a háremből eredően - mindig sokkal több utódja lett, mint amennyire a trónöröklés biztosítása érdekében szükség volt. Így aztán sok volt a 'fölösleges utód'. Az iszlám országokban pedig a 'fölösleges személyeket' egyszerűen eltették láb alól. Így ha az elsőszülött fiú trónra került, szinte természetes volt számára, hogy az öccseit és féltestvéreit megölesse, vagy jobb esetben börtönbe zárassa őket mint szóba jöhető esetleges trónkövetelőket. Nekik épült a térképen máig feltüntetett hercegek börtöne. A szultánfiak a háremben nevelkedtek, asszonyok és eunuchok társaságában. A külvilágról nem sokat tudtak, és róluk se igen tudott a világ. Így aztán nem is igen derült ki, ha valamelyik meghalt.

A hárem urának úrnője

A hárem urának úrnője

A török szultán háremében több száz szebbnél szebb nő versengett a hárem urának kegyeiért, és ő korlátlanul uralkodott felettük. Ha úgy hozta kedve, tömegesen kivégeztethette őket, mint Őrült Ibrahim tette 280 odaliszkjával, amikor egyikükről kiderült, hogy hűtlen lett hozzá. De az is megtörtént, hogy egy szép háremhölgy teljesen a hatalmába kerítette a szultánt, és nemcsak fölötte uralkodott, hanem az egész birodalom fölött.

A héttorony fogja

A héttorony fogja

1541. augusztus 29-én foglalta el Buda várát a török s tartotta megszállva 1686. szeptember 2-ig, csaknem százötven évig. Budavár felszabadulásának 300. évfordulójára jelenik meg sorozatunknak az a kötete, mely részben a különös várfoglalás drámáját eleveníti meg, részben az események főszereplőjét, az ország egyik leggazdagabb főnemesének, Török Bálintnak az alakját mutatja be. Ki ne ismerné legalább Gárdonyi Géza Egri csillagokjából a történelmi eseményeket: míg Török Bálint János Zsigmond, a csecsemő király kíséretében a szultán táborában vendégeskedett, a janicsárok beszállingóztak a várkapukon, mintha az épületeket akarnák megnézni, majd kürtszóra előrántották fegyvereiket és mindenkit bekergettek a házakba. Csellel vagy árulással esett el az ország egyik legfontosabb erőssége? Ki volt Török Bálint és milyen szerepet játszott hazánk életében a mohácsi csata időpontjától fogva? Mik voltak politikájának rejtett rugói? Miért hurcoltatta el a szultán először Nándorfehérvárra, majd záratta be a konstantinápolyi Héttoronyba? Valóban megpróbálta-e családja kiszabadítani vagy ez csak legenda? Egyáltalán, milyen ember, milyen jellem volt ez a némelyek által önző, könnyelmű, felelőtlen kalandornak, mások által bátor, nemes hazafinak tartott férfi, politikus? Ilyen és hasonló kérdésekre adja meg a választ a legújabb történeti kutatások fényében Bessenyei József történész érdekes műve

Hirdetés
A Héttorony magyar foglyainak emléktáblája

A Héttorony magyar foglyainak emléktáblája

Isztambul nevezetes történelmi emlékhelye a Yedikule. Gárdonyitól tudjuk, hogy 'Konstantinápoly déli sarkán egy régi vár áll. Falai magasak. A falakon belül hét köpcös torony, mint hét óriás szélmalom... A vár falát felében a Márvány-tenger mossa, felében faházak környezik. Ez a híres Jedikula, magyarul Héttorony. A hét toronyba van berakva és betömve a szultánnak minden kincse.

A költő Zrinyi Miklós halála

A költő Zrinyi Miklós halála

1664. november 18-án, egy tragikus kimenetelű vadászaton vesztette életét gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér, akit a kursaneci erdő mélyén egy vadkan sebzett halálra. Zrínyi hadvezéri kvalitásai mellett a korabeli magyar politikai élet, a hadtudományi- és szépirodalom egyik legjelentősebb alakja, Magyarország önerőből való felszabadulásának lelkes híve volt, balesetét ezért gyászoló kortársai - és a későbbi generációk - hajlamosak voltak különféle összeesküvés-elméletekkel magyarázni.

A legnagyobb török uralkodó: 440 éve halt meg Nagy Szulejmán

A legnagyobb török uralkodó: 440 éve halt meg Nagy Szulejmán

Négyszáznegyven éve, 1566. szeptember 6-án halt meg I. Szulejmán török szultán, az oszmán Török Birodalom legnagyobb uralkodója. 1494. november 6-án született Trabzonban I. Szelim egyetlen fiaként. Hétéves korától oktatták nyelvekre, tudományra és katonai ismeretekre, gyakorlati tapasztalatait különböző tartományok kormányzásával szerezte. A török birodalom eddigre kiheverte a Timur Lenktől elszenvedett, száz évvel korábbi vereséget és szédületes tempóban terjeszkedett Kelet felé: Szelim eltiporta a mamelukokat, elfoglalta Egyiptomot és Szíriát, majd döntő vereséget mért a perzsákra.

A magyar és a török nyelv

A magyar és a török nyelv

A magyar és török nyelv összehasonlító történeti kutatása nagy hagyományokra tekint vissza. Legjelesebb képviselői közül: Vámbéry Ármin, Gombocz Zoltán, Németh Gyula, Ligeti Lajos, Róna-Tas András, Kakuk Zsuzsa, Vásáry István, Mándoky István, Torma József, Berta Árpád nevét kell a magyarok közül megemlíteni. Bár Magyarországon ez a kutatás már a 19. században elkezdődött, Törökországban mind a mai napig nem irányul a kérdésre kellő figyelem, jóllehet a magyar nyelv korai török jövevényszavainak kutatása a török nyelvtörténet szempontjából kincsesbánya. Tipológiai szempontból mind a török, mind a magyar agglutináló nyelvek, ezért az illeszkedési szabályok is hasonlóak a két nyelv esetében, s nemcsak a magánhangzóharmónia, hanem a zöngésség szempontjából is lényeges a hasonlóság.

A magyaros gasztronómia török eredete

A magyaros gasztronómia török eredete

A hiedelemmel ellentétben a török nem csak pusztított Magyarországon. Sok mindennel gazdagította is kultúránkat, a velük való kapcsolat többek között a hazai étkezéskultúrára a magyar konyhára is jelentős örökséget hagyott. Ennek pontos mibenlétéről kérdeztük dr. Bartha Júlia turkológust, aki szakterülete mellett gyakorló főzőmesterként is a téma szakértője.

A mohácsi csata

A mohácsi csata

A fiatal I. Szulejmán szultán 1520 szeptemberében lépett trónra, s ezzel fordulat állt be az Oszmán Birodalom külpolitikájában. Míg Szulejmán apja, Szelim a Keleten a perzsák ellen folytatandó hódítást tekintette fő céljának, addig Szulejmán belátta, hogy a kietlen hegyek között vívott háború számára már nem sok eredményt hozhat. Váltásra ösztönözték a hadsereg vezetői, hiszen Keleten már nem volt kilátás a zsákmányszerzésre, és az ugyancsak muszlim perzsák elleni testvérharcnak is egyre több ellenzője akadt.

A nagy törökverők: Kinizsi Pál, Pálffy Miklós és Zrínyi Miklós

A nagy törökverők: Kinizsi Pál, Pálffy Miklós és Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós 1620 május 1-jén született vagy a horvátországi Ozaly várában, vagy - és ez a valószínűbb - a muraközi Csáktornyán, gazdag és nagyhatalmú horvát főnemesi családban. Apja Zrínyi György horvát bán volt, anyja pedig Széchy Magdolna szintén főnemesek sarja. Testvére Péter, aki részt vett az 1670-71-es Wesselényi-összeesküvésben. Péter lánya, Zrínyi Ilona pedig így az unokahúga volt. Dédapja az a Zrínyi Miklós volt, aki korábban 1542 és 1556 közt szintén betöltötte a horvát báni méltóságot, és 54 évvel főhősünk születése előtt, Szigetvár ostrománál halt vitézi halált. Küzdelme a magyar történelem kitörölhetetlen rész lett. Fél évszázaddal korábban (1566-ban) ugyanis I. Szulejmán szultán mintegy százezres sereggel vette ostrom alá a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. Bár szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán, az oszmánok elhalálozását a vár bevételéig titokban tartották Miután Zrínyi a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 8-án a 200 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból.

A padisah nyomában  ismeretlen oszmán települést találtak Sziget

A padisah nyomában ismeretlen oszmán települést találtak Sziget

Szenzációs bejelentés hangzott el szeptember 20-án, múlt hét pénteken,a Szigetvári Polgármesteri Hivatal dísztermében megtartott zártkörű nemzetközi sajtótájékoztatón, ahol a Szulejmán szultán szigetvári tartózkodását és temetkezési helyét kutató multidiszciplináris kutatócsoport eddig elért eredményeit ismertették. A The Explorer magazin - amely a hazai sajtóban először közölt átfogó anyagot a kutatási projektről, és amelyet a BBC, a Reuters, és az AP is megkapott háttéranyagként - szintén a meghívottak között szerepelt, így első kézből adhatunk tájékoztatást a padisah szigetvári emlékét kutató tudományos projekt legfrissebb felismerésiről.

Tuti menü