Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Irodalom a török korról képes leírás - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat.tlap.hu
részletek »

Irodalom a török korról - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Irodalom a török korról
Keresés
Találatok száma - 12 db
A héttorony fogja

A héttorony fogja

1541. augusztus 29-én foglalta el Buda várát a török s tartotta megszállva 1686. szeptember 2-ig, csaknem százötven évig. Budavár felszabadulásának 300. évfordulójára jelenik meg sorozatunknak az a kötete, mely részben a különös várfoglalás drámáját eleveníti meg, részben az események főszereplőjét, az ország egyik leggazdagabb főnemesének, Török Bálintnak az alakját mutatja be. Ki ne ismerné legalább Gárdonyi Géza Egri csillagokjából a történelmi eseményeket: míg Török Bálint János Zsigmond, a csecsemő király kíséretében a szultán táborában vendégeskedett, a janicsárok beszállingóztak a várkapukon, mintha az épületeket akarnák megnézni, majd kürtszóra előrántották fegyvereiket és mindenkit bekergettek a házakba. Csellel vagy árulással esett el az ország egyik legfontosabb erőssége? Ki volt Török Bálint és milyen szerepet játszott hazánk életében a mohácsi csata időpontjától fogva? Mik voltak politikájának rejtett rugói? Miért hurcoltatta el a szultán először Nándorfehérvárra, majd záratta be a konstantinápolyi Héttoronyba? Valóban megpróbálta-e családja kiszabadítani vagy ez csak legenda? Egyáltalán, milyen ember, milyen jellem volt ez a némelyek által önző, könnyelmű, felelőtlen kalandornak, mások által bátor, nemes hazafinak tartott férfi, politikus? Ilyen és hasonló kérdésekre adja meg a választ a legújabb történeti kutatások fényében Bessenyei József történész érdekes műve

A költő Zrinyi Miklós halála

A költő Zrinyi Miklós halála

1664. november 18-án, egy tragikus kimenetelű vadászaton vesztette életét gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér, akit a kursaneci erdő mélyén egy vadkan sebzett halálra. Zrínyi hadvezéri kvalitásai mellett a korabeli magyar politikai élet, a hadtudományi- és szépirodalom egyik legjelentősebb alakja, Magyarország önerőből való felszabadulásának lelkes híve volt, balesetét ezért gyászoló kortársai - és a későbbi generációk - hajlamosak voltak különféle összeesküvés-elméletekkel magyarázni.

Egri csillagok

Egri csillagok

A regényben számos történelmi név szerepel. Ilyen például Török Bálint neve, akit a törökök Buda cseles elfoglalása után valóban Konstantinápolyba hurcoltak. Történelmi alak Fráter György, a várvédők kapitánya, Dobó István és a királyi család tagjai, Izabella királyné és fia, János. Számos magyar és török tiszt és közkatona neve megtalálható a krónikás énekekben és más forrásokban. Az író hosszú listát közöl a mű végén a vár védőiről. Köztük van Bornemissza Gergely, a regény főszereplője. A regényben Tinódi Sebestyén költő is megjelenik; Török Bálint udvarában lantkísérettel énekli a mohácsi vészről szóló históriás énekét.

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
Egri Csillagok - Teljes film

Egri Csillagok - Teljes film

Az Egri csillagok a honvédelem és a hazaszeretet regénye. Ez az érzelem hatja át a regényt, ez vezérli Eger védőit a küzdelemben. A hazaszeretet főleg a szereplők tetteiben nyilvánul meg. Szavakban Dobó István esküje fogalmazza meg legpontosabban.

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai

A XVII. századbeli híres török utazónak, Evlia Cselebinek az utóbbi években előkerült, tíz vaskos kötetre menő útleirásából, melynek a czíme : a VI. kötet s részben már az V. kötet is Magyarországon tett utazásait foglalja magában. E magyarországi utazások leírásának magyar fordítását tartalmazza e könyv. Evlia Cselebit méltán híres utazónak mondják, mert a régi utazók közül csak az arab Ibn Batuta és az olasz Marco Polo hasonlíthatók hozzá, akár munkáinak terjedelmét, akár azok érdekességét tekintsük.

Hirdetés
Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják: a fiú alig hétesztendős, a leány két évvel fiatalabb. Az erdőben jártak, patakra találtak. A nap tüzesen sütött. A víz tetszett nekik. Először csak a lábukat mártogatták bele, azután beleereszkedtek térdig. Gergelynek megvizesedett a gatyácskája, hát ledobta. Aztán az ingét is ledobta. Egyszer csak ott lubickol meztelenen mind a kettő. Fürödhetnek: nem látja ott őket senki. A pécsi út jó messze van oda, s az erdő végtelen. Ha valaki meglátná őket, lenne is nemulass! Mert a fiúcska csak hagyján - az nem úrfi; de a leányka az a tekintetes Cecey Péter úr leánykája - kisasszony -, és úgy illant el hazulról, hogy senki se látta.

Gárdonyi Géza: Egri csillagok-Rövidítés-Elemzés-Olvasónapló

Gárdonyi Géza: Egri csillagok-Rövidítés-Elemzés-Olvasónapló

A regény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul. Bontott, sokszor párhuzamos vezetésű az első három rész cselekményszála, melynek során a jobbágyfi Bornemissza Gergely felcseperedik, Cecey Évában párra talál, királyi hadnaggyá emelkedik. Kalandregény, hősi és szerelmi történet, színes és széles tablókban kibomló histórikus korrajz keveredik a bevezető részekben. A két fő részben előadott, tömbszerűen megformált egri események viszont prózai hőskölteményekre emlékeztetnek. A fiatal olvasót a hadi események tárgyszerűsége, s főként Tinóditól merített dokumentumok, a hősiesség, árulás, titok, csataleírások és hősök monumentalitása egyaránt megragadja.

Kard és szerelem - Török kori históriák

Kard és szerelem - Török kori históriák

Milyen erkölcsök uralkodtak hazánkban a XVII. században? Hogyan kapott Bocskai István koronát a török szultántól? Mikor született valójában Zrínyi Ilona? Milyen körülmények között halt meg a 'Murányi Vénusz'? Ki győzött Drégelypalánknál: Bethlen Gábor vagy Wallenstein? E kérdésekre és számos más rejtélyre ad választ jeles történetírónk, Nagy László, a Hadtörténeti Intézet tudományos főmunkatársa. Több mint három évtizedes kutatások alapján tisztázta a XVII. század számos homályos kérdését. Színes stílusával megvilágítja a korszak magyarságának életét és küzdelmeit. Megismerjük a hajdúk és végvári vitézek, jobbágyok és nemesek életét, napi gondjaikat és szokásaikat. A gazdag képanyag jól egészíti ki a mű mondanivalóját.

Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

Kecskeméten már akkor is híres vásárok voltak. Ami a szemnek szép, a szájnak jó, azt mind halomra hordták ide a török, német és magyar kereskedők a félországból, s mindig szomorú vége lett a vásárnak, kivált a ∓aquo;kirakodónak∓aquo;, mert midőn éppen javában folynék, felhő kerekedett a homokos úton, jött a kuruc, vagy a török, vagy egy labanc csapat, lecsapott, mint a villám, s megrakodva a legértékesebb holmival, köd előtte, köd utána, kámforrá vált. A keserű kortyokat pediglen nyelhette a nemes város, mert ha a török rabolta ki a sátrakat, akkor a labancok jöttek nagy kontóval a városra: fizesse ki a kereskedők kárát, vagy különben kő kövön nem marad belőle, ha a labanc rabolt, az is mindegy volt a szegény kecskemétieknek, mert akkor a kurucok és törökök követeltek kárpótlást az ő kereskedőik számára, s ez majd mindég ráment ezer aranyra.

Hirdetés
Török tükör

Török tükör

A Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába - Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő. Ez a regény azoknak szól, akik elvágyódnak, akik szerelmet és harcot, hűséget és árulást, kalandot és utazást akarnak, veszedelmet és menekülést, könnyeket és mézet. Akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb - más volt.

Zrínyi Miklós élete és öröksége

Zrínyi Miklós élete és öröksége

Kevés olyan település van hazánkban, amely annyira elválaszthatatlanul összeforr egy történelmi személlyel, mint Szigetvár Zrínyi Miklóssal. Az áldozatos hazaszeretet jelképévé vált hős emlékét a település lakói, akik mint azt Kossuth Lajos írta a szigetváriaknak, azt a földet lakják, melybe Zrínyinek s 2500 többnyire névtelen félisteneinek porai vegyülnek' 1833 óta szervezett formában emlékeznek meg a mártírokról. A Zrínyi-kultusz ápolásában a város vezetése mellett a 19. századtól mindig élen jártak a helyi civil szervezetek is. A dualizmus idején a Szigetvári Olvasóegylet, a két világháború között a Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület lelkes tagsága vállalta fel e nemes kötelezettséget. A Szigetvári Várbaráti Kör több mint fél évszázada, 1959-es alapítása óta teszi a dolgát ünnepségek, kiállítások rendezésével, a Zrínyiekre vonatkozó dokumentumok gyűjtésével, helyismereti könyvek kiadásával, történelmi vetélkedők, szavalóversenyek, konferenciák szervezésével.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem-Elemzés

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem-Elemzés

Dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel barokk eposzában. A korszak igazán nem szűkölködik eposzokban, de egyetlen eposzköltő sem mondhatta el magáról, hogy a mozgalmas harcokban, melyeket leírt, maga is részt vett. Zrínyi azonban kora egyik legnagyobb hadvezére, szemtanúja és cselekvő részese volt a törökkel vívott ütközetnek. Ez fontos esztétikai jellegzetesség: Zrínyi eposza sugárzik az élettől, korának valóságától. Zrínyi számára művének témája maga volt a tragikus valóság. Barokk jelleg a műben: monumentális kompozíció, valóságos és realisztikusan ábrázolt események vallásos, misztikus szférába emelése. A költő legendássá vált várvédelme a törökök és a magyarok, sőt a törökök és a keresztény Európa világméretű harcának sorsdöntőeseményeként ábrázolta, s ezzel a témát eposzi magaslatra emelte.

Tuti menü