Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyarország a török korban képes leírás - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat.tlap.hu
részletek »

Magyarország a török korban - Szulejmán - a szultán és a tv sorozat.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szulejman.tlap.hu » Magyarország a török korban
Keresés
Találatok száma - 20 db
1521. augusztus 29 - Nándorfehérvár eleste

1521. augusztus 29 - Nándorfehérvár eleste

Amikor I. Szulejmán 1520-ban trónra lépett, olyan hatalmas anyagi erőforrások, erős hadsereg felett rendelkező birodalmat örökölt meg elődeitől, amelyhez ifjúi 'mérhetetlen becsvágya' és tehetsége társulva, képesnek hitte magát, hogy a világhódító ábrándokat valóra váltsa. Mindez sikerrel kecsegtetett, hiszen nem csupán a hagyományosan ellenfélnek számító Magyar Királyság ereje foszlott szét ez idő tájt, de a nyugati kereszténység (respublica Christiana) egysége is. A szultán és tanácsadói, valamint vezérei mind-mind kétség nélkül bíztak abban, hogy sikerül elérniük kitűzött céljaikat, s nem csupán Magyarország, de a Habsburgok birodalma is a prédájuk lesz. Szulejmán szultán azzal, hogy 1521-ben elfoglalta az ország déli kapujának számító legendás hírnévnek örvendő Nándorfehérvárt (Belgrádot), valóságos rést nyitott a déli határok mentén végig húzódó védelmi láncban.

1566 - Szigeth várának ostroma

1566 - Szigeth várának ostroma

1566. augusztus 5-től szeptember 7-ig tartott Szigetvár ostroma. A hősies küzdelmet folytató Zrínyi Miklós szigeti várkapitány 2300 jól képzett magyar-horvát katonájával és német tüzéreivel a többszörös oszmán túlerővel (60-65 ezer harcos) szemben alul maradt, s megmaradt vitézeivel együtt hősi halált halt. Az ostromlók a Zrínyi sereghez hasonlóan 60 ágyúval, de lényegesen több puskával rendelkeztek. Az oszmán-török sereget maga a 75 éves Nagy Szulejmán szultán, valamint a horvát származású nagyvezére Szokollu vezette a Szigetvár közeli mezőkre 1566. augusztus 15-én. A török hadak tábort vertek, felkészültek az ostromra Szigetvár azonban jól meg volt erősítve. A török forrásokból tudjuk, hogy Szigetvár főparancsnoka, Horvátország bánja, a horvát Šubić főnemesi családból származó Zrínyi Miklós gróf, a veszedelem láttán a török sereg közeledtére az erőd középső részére egy nagy keresztet helyeztetett, a vár falaira vörös posztót húzatott és néhány bástyájának a tetejét pedig ónnal fedette be, amelyet némelyek ezüstszínű fényes plakettának véltek. Zrínyi ezzel a díszítéssel kívánt választ adni a szultán pompás felvonulására.

A déli harangszó

A déli harangszó

1456. június 29-én III. Callixtus pápa az általa kiadott Imabullában elrendelte a déli harangszót, ami a pogányok ellen harcoló keresztényekért szóló imára buzdította az európaiakat. A déli harangszó a magyar köztudatban azonban a nándorfehérvári győzelem emlékeként él.

Szulejmán - a szultán és a tv sorozat magazin hírek
Rózsa - a virágok királynője
Rózsa - a virágok királynője A gyönyörű tulipánok után szeretnék a „virágok királynőjének”, a rózsának is méltató szavakat szentelni. A rózsa kultusza több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Kutatók szerint az őshazája Perzsia, de valószínű, hogy a rózsa őse minden földrészen honos volt. Elsősorban csak a gazdagok, előkelő személyiségek, uralkodók engedhették meg maguknak a...
Rodosz - a Napisten szigete
Rodosz - a Napisten szigete A legenda szerint a görög istenek és istennők Zeusz vezetésével felosztották...
Legyen a vendégem egy török kávéra
Legyen a vendégem egy török kávéra A kávé őshazája Etiópia, ahol a kávécserjék vadon nőttek. Arab kereskedők...
A mohácsi csata

A mohácsi csata

A fiatal I. Szulejmán szultán 1520 szeptemberében lépett trónra, s ezzel fordulat állt be az Oszmán Birodalom külpolitikájában. Míg Szulejmán apja, Szelim a Keleten a perzsák ellen folytatandó hódítást tekintette fő céljának, addig Szulejmán belátta, hogy a kietlen hegyek között vívott háború számára már nem sok eredményt hozhat. Váltásra ösztönözték a hadsereg vezetői, hiszen Keleten már nem volt kilátás a zsákmányszerzésre, és az ugyancsak muszlim perzsák elleni testvérharcnak is egyre több ellenzője akadt.

A nagy törökverők: Kinizsi Pál, Pálffy Miklós és Zrínyi Miklós

A nagy törökverők: Kinizsi Pál, Pálffy Miklós és Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós 1620 május 1-jén született vagy a horvátországi Ozaly várában, vagy - és ez a valószínűbb - a muraközi Csáktornyán, gazdag és nagyhatalmú horvát főnemesi családban. Apja Zrínyi György horvát bán volt, anyja pedig Széchy Magdolna szintén főnemesek sarja. Testvére Péter, aki részt vett az 1670-71-es Wesselényi-összeesküvésben. Péter lánya, Zrínyi Ilona pedig így az unokahúga volt. Dédapja az a Zrínyi Miklós volt, aki korábban 1542 és 1556 közt szintén betöltötte a horvát báni méltóságot, és 54 évvel főhősünk születése előtt, Szigetvár ostrománál halt vitézi halált. Küzdelme a magyar történelem kitörölhetetlen rész lett. Fél évszázaddal korábban (1566-ban) ugyanis I. Szulejmán szultán mintegy százezres sereggel vette ostrom alá a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. Bár szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán, az oszmánok elhalálozását a vár bevételéig titokban tartották Miután Zrínyi a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 8-án a 200 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból.

Hirdetés
A szultáni sereg negyede veszett oda Szigetvár alatt

A szultáni sereg negyede veszett oda Szigetvár alatt

445 évvel ezelőtt, 1566. augusztus 6-án vette kezdetét Szigetvár török ostroma, amely Zrínyi Miklós és a védők híres kitörésével végződött. Habár a vár végül elesett a hatalmas túlerővel szemben, az ostrom során nemcsak számos prominens török vezető vesztette életét, de az erőd alatt halt meg I. Szulejmán szultán is. I. Szulejmán életének egyik legnagyobb álma volt, hogy kitűzhesse a lófarkas zászlót Bécs falaira. Először 1529-ben, majd 1532-ben indított hadjáratot a császári főváros ellen, majd némi szünetet követően 1566-ban ismét nekiindult. A szultán nem tulajdonított különösebb jelentőséget a hatalmas oszmán sereg útjában álló Szigetvárnak: a vár még annak ellenére is könnyű falatnak tűnt, hogy a korábbi évtizedekben a törökök hasztalanul próbálták megszerezni.

A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról

A másfél évszázados (Budán 145 évig tartó) török uralom, hazánk történetének egyik legfontosabb korszaka volt. A hosszú évek alatt Magyarország számtalan - eredménytelen, vagy csekély eredményt hozó - harcot vívott az oszmánokkal, míg végül a 17. század végére a Török Birodalom belső válságba került: dúlt a korrupció, nagy volt a belső széthúzás, és az egykoron virágzó hatalmas birodalomban a pénzügyi válság is felütötte fejét. A törökök hadserege már nem volt olyan ütőképes mint fénykorában és felszereltségük minősége is alatta maradt a nyugat-európai színvonalnak. A meggyengülés jelei azonban kevéssé látszottak, sőt IV. Mehmed (1648-1687) újabb hódításokra is alkalmasnak tartotta birodalmát! Azonban a szultán végzetesen elszámította magát: a hódítási kísérletből visszavonulás lett. A török kiűzésének történéseit Sásdi Tamás dolgozta fel, részletes és alapos tanulmányban feltárva az 1683 és 1699 közti évek eseményeit.

A törökkori Magyarország művelődése

A törökkori Magyarország művelődése

A művelődés általános helyzete a korszak folyamán: A mohácsi vész után nem állt le a magyarországi művelődés és művészi élet. Tovább folytatódott az iskolákban a tanítás, a nagy építkezések sem szüneteltek. Jelentős romlás csak 1541 után állt be. A három részre szakadt ország elvesztette művelődésének azt a fejlődési lehetőségét, amit egy országban a királyi központ szokott jelenteni. Ilyen körülmények között csodának számít, hogy a szétszaggatott országrészek a kezdeti dermedtségükből magukhoz tudtak térni, s valamiféle titkos csatornákon keresztül egységesen tudták fejleszteni nyelvünket, műveltségünket, szokásainkat. Még Európa vérkeringésébe is be tudtak kapcsolódni, és nem sodródtak el a történelem viharai közepette. Magyarország egymástól elszakított területeit a reformáció szellemében újjászülető anyanyelv és nemzeti kultúra ölelte egybe, mely átfogó szellemi mozgalommá vált. A reformáció a szétdarabolt országot a nyugati kultúra részévé tette, a hitújító eszmék Erdélyig jutottak el.

A törökök ostrom alá veszik Eger várát

A törökök ostrom alá veszik Eger várát

1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól. Az egriek helytállása következtében I. Szulejmán (ur. 1520-1566) 1552. évi hadjárata kudarccal fejeződött be, egyúttal pedig a magyar győzelem reményt, önbizalmat és hősies példát adott a végeken harcoló vitézek számára.

Hirdetés
Az 1552. évi török hadjárat és Eger ostroma

Az 1552. évi török hadjárat és Eger ostroma

Előzmények: A mohácsi csatát követő trónviszályok Szapolyai János és I.Ferdinánd között kedveztek az oszmán terjeszkedésnek. Szapolyai idővel rájött, hogy országlása a török expanziót segíti elő, így 1538-ban Váradon titokban békét kötött korábbi vetélytársával. Szerződésük kimondta, hogy Szapolyai halála után az uralma alá tartozó országrész Ferdinándra száll, még abban az esetben is, ha még életében fia születik. Ez nem sokkal később bekövetkezett, ami okot adott János király híveinek az egyezmény felrúgására. Ferdinánd fegyverrel kívánt érvényt szerezni jogainak, s közel 30 000 fős sereget küldött Buda ostromára. 1541-ben a törökök segítségével sikerült visszaverni Ausztria uralkodó főhercegének csapatait. Kedvező alkalom volt ez I.Szulejmán szultán számára, hiszen a város elfoglalásával meg tudta akadályozni a Magyar Királyság egyesítését. Buda bevételével az ország három részre szakadt: a Habsburg I.Ferdinánd birtokolta Királyi Magyarországra, a középen ékként elterülő török hódoltsági területekre, valamint Erdélyre, ahol névleg az időközben elhunyt Szapolyai János gyermeke, II.János uralkodott, ám a tényleges hatalom gyámja, a Porta által támogatott Fráter György kezében összpontosult.

Eger sikertelen török ostroma - 1552. szeptember 4. - október 18.

Eger sikertelen török ostroma - 1552. szeptember 4. - október 18.

Eger 1552-es hősies védelme már a kortársak szemében is a hősies helytállás szimbóluma, amely máig élő hagyomány. Dobó István és harcostársainak történetét Gárdonyi Géza tette halhatatlanná Egri csillagok című regényében a modern kor embere számára. A kis drégelyi vár hősies védelmét a korszak végvári énekszerzője, Tinódi Lantos Sebestyén históriás éneke tette országos hírűvé. Három évszázaddal később Kölcsey Ferenc, majd Arany János költeményei nyomán Szondi György és katonáinak hőstette az önfeláldozás és a vitézség egyik jelképévé vált.

Három tragikus magyar dátum a török időkből

Három tragikus magyar dátum a török időkből

1521. augusztus 29-én, majd 1526. augusztus 29-én és tizenöt év múlva 1541. augusztus 29-én három olyan esemény történt, amely megpecsételte Magyarország sorsát a következő évszázadokban. Nándorfehérvár elestéről, a mohácsi csatáról és Buda elestéről van szó - mindhárom esetben a törökök kerekedtek felül. De micsoda különbség van a három dátum között! Míg 1521-ben és 1526-ban a széthúzó magyar urak legalább egy-egy várvédésre vagy csatára rászánták magukat, addig 1541-ben a török szultán egy 'durva tréfával' foglalta el a budai Várat. De ne szaladjunk ennyire előre.

Kereszt és félhold

Kereszt és félhold

Az oszmán-török fejedelemség a 13. század végén jött létre Kis-Ázsia (Anatólia) északnyugati részén. A dinasztiának és a birodalomnak egyaránt nevet adó Oszmán (?-1326) utódai gyors ütemben terjeszkedtek, a 14. század végére uralmuk alá hajtották a Balkán-félsziget és Kis-Ázsia államainak többségét. 1390 táján elérték Magyarország határait. A visszaszorításukra szervezett keresztes hadjáratok (1396: Nikápoly, 1444: Várna stb.) sorra kudarcot vallottak. Terjeszkedésüket csupán a Timur Lenktől elszenvedett vereség (1402: Ankara) tudta rövid időre megakasztani. II. Mehmed szultán 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt (Bizáncot), majd hosszú háborúban vereséget mért Velencére, a kor tengeri nagyhatalmára, és despotikus elvek szerint újjászervezte államát. Unokája, I. Szelim, Szíriára és Egyiptomra terjesztette ki a dinasztia uralmát. 1520-ban, amikor I. Szulejmán lépett a trónra, az oszmán birodalom területe meghaladta a másfél millió négyzetkilométert (szemben a Magyar Királyság 300.000 négyzetkilométerével), lakosságszáma elérte a 12-13 milliót (Magyarország lakossága 3-3,2 millió fő volt), éves bevételei 4-5 millió forint körül mozogtak (a magyar királyok évi 250-300.000 forintból gazdálkodtak). Hadserege Európa egyesített haderejét is felülmúlta, hadiflottája megtörte Velence egyeduralmát, ellenőrzése alá vonta a Földközi-tenger keleti medencéjét és a Fekete-tengert.

Miért harangoznak 11 órakor Kőszegen?

Miért harangoznak 11 órakor Kőszegen?

A többszörös túlerőben lévő törököknek elvileg nem okozhatott volna gondot a várvédők legyőzése. Ügyes diplomáciával vagy ravasz csellel sikerült mégis elkergetni az ostromlókat? Nemcsak Kőszegen, hanem Szombathelyen, és szerte Vas megyében is tartja magát az a történet, mely szerint Jurisics 1532 augusztusában, sokkal inkább a komoly diplomáciai érzékével győzte le a törököt, semmint kard ki kard alapon. A másik sztori pedig a 11 órás harangozásról szól, ennek ugyanis szintén köze van a várostromhoz. De ne szaladjunk ennyire előre, az események rekonstruálását kezdjük az ostrom előzményeivel!

Mindent megtett, hogy kiszabadítsa férjét a török fogságból

Mindent megtett, hogy kiszabadítsa férjét a török fogságból

Hogy milyen volt Török Bálint, és hogyan küzdött a felesége azért, hogy kiszabadítsa a török fogságból, írott emlékekből tudhatjuk. Török Bálint daliás, jóképű férfi volt. Bátor és rettenthetetlen vitéz, ugyanakkor nyájas, nyíltszívű férfi. Eszes, hazaszerető és hűséges a hitveséhez. A török elleni harcnak, bajvívásnak minden csínját-bínját ismerte.

Szigetvár ostroma

Szigetvár ostroma

A török hódítások nem lankadtak el, még akkor sem, amikor 1562-ben Ferdinánd király 8 évre szóló békét kötött a szultánnal. Ennek feltétele volt, hogy elismerte Erdély önnálóságát, ahová már 1556-ban visszahívták Izabella magyar királynét és fiával együtt, János Zsigmonddal átvették az uralmat Erdély felett. 1564-ben halálozott el Ferdinánd király, utóda Miksa lett 1564-1576. A törökkel megkötött béke rövid életűnek bizonyult, mert Miksának sikerült nyugati mozgósítással, a magyar és horvát hadak mellett, egy igen nagy hadsereget egybegyűjteni.( 60 ezer emberrel, ami akkor óriásinak számított). Nagyszerű hadvezérének, Schwendi Lázárnak köszönhetően királyi területeket szerzett vissza és már Erdély határáig jutott el.

Szulejmán és a magyarok  - Nagy Magyarország magazin

Szulejmán és a magyarok - Nagy Magyarország magazin

Védekezni vagy támadni? Szulejmán hadjáratai közül kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra az 1526-os, Négyesi Lajos közelebbről szemügyre veszi Mohács közvetlen előzményeit és a lehetőségeket. A végzetes hadjárat. Remeczki Imre cikkéből megismerhetjük Nagy Szulejmán utolsó hadjáratát. Az 1566-os szigetvári ostromot sem Zrínyi, sem ő nem élték túl. Rettegett ellenségből megbecsült barát? Hajdú Zoltán áttekinti, hogyan változott a magyarországi törökkép az évszázadok folyamán. Gárdonyi Géza és az Egri csillagok. 150 éve látott napvilágot a legközkedveltebb magyar regény szerzője. De hogyan született az Egri csillagok? Egán Ede rejtélyes halála. Ki volt Egán Ede, és mit kell tudni a ruszinok megsegítését célzó hegyvidéki akcióról? Az ügynökök a T lakásba mennek. Egy tartótiszt és egy titkos megbízott fiktív beszélgetése a 80-as évekből. Cikkeinket ezúttal is a Nagy Magyarország magazin számára készített egyedi térképekkel illusztráltuk, a laphoz kivehető nagy térkép is tartozik: Magyarország Nagy Szulejmán korában.

Tuti menü